volt finom reggeli,kakaó,lekváros kenyér. utána elbúcsúztam christinától; kikísért,megöleltük,megpusziltuk egymást. kicsit fáradt voltam ma,de végül megérkeztem el burgo raneróba,ahol kb másfél órát várhattam a szállásra. közben megjött lidia;megörültem,hogy leglább valakit ismerek,de ő csak spanyolul beszél.
megkaptam az ágyam,lezuhanyoztam,gondoltam,veszek valamit a boltban. elindultam,erre megláttam virginie-t,amint jön szembe,mögötte pedig: skippy!!!! sikoltoztam,odafutottam,megöleltük egymást. ekkora örömöt! mindig mikor sajnáltatom magam,hogy milyen egyedül vagyok,akkor toppan be valaki,aki teljesen megváltoztatja a helyzetet! szerencsére megengedték,hogy egy szobában legyünk.
itt van még virginie,és a barátnője,melanie,valamint lidia és unai egy másik szobában.
a mi szobánkban tehát vagyok én,alattam skippy,mellettünk virginie,melanie,két olasz fiú (az egyik mattia,a másik tiziano),egy amerikai lány és egy férfi,akiről még nem tudok semmit.
mattiával beszélgettem,21 éves és perugiában tanul földrajzot! azt mondta,hogy találkozott két fiúval,akik valami különös nyelvet beszéltek,és később kiderült,hogy magyarok. szerinte az oroszra hasonlít a nyelv. mondtam,hogy nem.
finom vacsit csináltunk skippy-vel és virginie-vel. 7-en ettünk, skippy,én,virginie,melanie,brad,az ausztrál,kristian,a norvég,és andrea,az olasz. ő mondta,hogy michele három napot töltött san bolban.
skippy ma megdícsért,hogy jó ötlet volt kettétörni a spagettitésztát.:)
2007. július 31., kedd
2007. július 30., hétfő
ledigos - sahagún (17 km)
nem állítottam be a telefont,hogy ébresszen,jót aludtam. mikor kiléptem a szobából az udvarra,egyszercsak hallottam,hogy valaki engem szólít. már ha a lorenát a nevemnek lehet tekinteni (baszkul van). lidia volt az,de unai,és még egy spanyol fiú meg egy francia lány is az udvaron ültek. kiderült,hogy pár perce jöttek meg,éjszaka gyalogoltak. megbeszéltük,hogy elmegyünk a következő faluig,és ott eszünk. végül úgy lett,hogy én továbbmentem sahagúnba,ők meg ottmaradtak enni és aludni.
a város felé láttam 1-2 plakátot,ami egy ingyenes szállást hirdetett. gondoltam,odamegyek,de sahagúnban is csak az állami- és a magánszálláshoz vezettek nyilak. óriási szerencsémre pont,mikor nem tudtam,hogy merre menjek,jött szembe egy nő,és kérdezte,hogy szállást keresek-e. kiderült,hogy ő a szállásadó,pont annál a szállásnál,amit kinéztem! odavezetett,én voltam az első,és sokáig az egyetlen. christina elmondta,hol van a bolt,el is mentem venni pár cuccot,később pedig a gyógyszertárban találtam magamnak bokaszorítót. kedves volt a gyógyszertáros bácsi,kinyitotta a dobozt,felpróbálta a lábamra,pont az én méretem volt. ez 4 euró volt,a másik 12...maradtam ennél.
a szállás udvarán sokat beszélgettem christinával;megkönnyítette a dolgom,hogy angolul is tud. közben kenyeret ettem,sajttal és olívabogyóval. később lefeküdtem pihenni,meg eléggé fájt a hasam,mert ma jött meg.
arra ébredtem,hogy jött még egy zarándok,a francia monica. carriónból indult,vagy 40 km-t ment... mondta,hogy van 3 gyereke,a legidősebb annyi idős,mint én. ő elment a misére,én túl fáradt voltam hozzá. utána ettünk pár otthagyott dolgot,többek közt tintahalat,meg még valamit,ami nem volt túl gusztusos. ezért inkább maradtam a szardíniánál.
monica megmondta,hogy hol van a leóni szállás (nem az állami,hanem a benedek rendi),remélem kedvesek lesznek,és megengedik,hogy andi 10 után is bejöhessen.
a város felé láttam 1-2 plakátot,ami egy ingyenes szállást hirdetett. gondoltam,odamegyek,de sahagúnban is csak az állami- és a magánszálláshoz vezettek nyilak. óriási szerencsémre pont,mikor nem tudtam,hogy merre menjek,jött szembe egy nő,és kérdezte,hogy szállást keresek-e. kiderült,hogy ő a szállásadó,pont annál a szállásnál,amit kinéztem! odavezetett,én voltam az első,és sokáig az egyetlen. christina elmondta,hol van a bolt,el is mentem venni pár cuccot,később pedig a gyógyszertárban találtam magamnak bokaszorítót. kedves volt a gyógyszertáros bácsi,kinyitotta a dobozt,felpróbálta a lábamra,pont az én méretem volt. ez 4 euró volt,a másik 12...maradtam ennél.
a szállás udvarán sokat beszélgettem christinával;megkönnyítette a dolgom,hogy angolul is tud. közben kenyeret ettem,sajttal és olívabogyóval. később lefeküdtem pihenni,meg eléggé fájt a hasam,mert ma jött meg.
arra ébredtem,hogy jött még egy zarándok,a francia monica. carriónból indult,vagy 40 km-t ment... mondta,hogy van 3 gyereke,a legidősebb annyi idős,mint én. ő elment a misére,én túl fáradt voltam hozzá. utána ettünk pár otthagyott dolgot,többek közt tintahalat,meg még valamit,ami nem volt túl gusztusos. ezért inkább maradtam a szardíniánál.
monica megmondta,hogy hol van a leóni szállás (nem az állami,hanem a benedek rendi),remélem kedvesek lesznek,és megengedik,hogy andi 10 után is bejöhessen.
2007. július 29., vasárnap
carrión de los condes után - ledigos (22 km)
megreggeliztünk - sajtos kenyér ketchuppal,olívabogyóval,majd megvártuk,hogy megszáradjanak a cuccaink és elindultunk. pont arra jött egy dzsippel egy gazda,azt hittük,hogy le fog szidni,de csak integetett és elkezdett kapálni mellettünk.:) nem volt valami jó ma menni,eléggé szenvedtem.
15 km után jött az első hely,itt megálltunk pihenni,ettünk 2-2 calippót.:) arman adott nekem vizet,amibe kalciumtablettát tett. peter is itt volt.
majd elindultunk ledigos felé és viszonylag jó állapotban meg is érkeztünk.
arman úgy döntött,hogy neki még korán van,még gyalogolni akar,úgyhogy elbúcsúztunk,megöleltük egymást. jó pillanat volt.
rájöttem,hogy nagyon sok időm van,hogy leónba érjek,így a következő pár napban csak 18-20 km-eket fogok menni.
15 km után jött az első hely,itt megálltunk pihenni,ettünk 2-2 calippót.:) arman adott nekem vizet,amibe kalciumtablettát tett. peter is itt volt.
majd elindultunk ledigos felé és viszonylag jó állapotban meg is érkeztünk.
arman úgy döntött,hogy neki még korán van,még gyalogolni akar,úgyhogy elbúcsúztunk,megöleltük egymást. jó pillanat volt.
rájöttem,hogy nagyon sok időm van,hogy leónba érjek,így a következő pár napban csak 18-20 km-eket fogok menni.
2007. július 28., szombat
itero de la vega - carrión de los condes után (38 km)
lidiáék eldöntötték,hogy carriónba megyünk,34 km-t. úgy kezdődött,hogy kb. fél 9-kor indultunk el... frómistában ma sajtfesztivál volt,arman vett is egy kicsit,finom volt. nem vittük túlzásba a sietést. beültünk inni valamit egy helyre,majd lidia elment táskát és ruhát venni magának,mert az összes cucca tele volt bolhával.
később armannal elmentünk egy boltba,vettünk kenyeret,mogyorókrémet. leültünk az árnyékba és meg is ettük. lidiáékat viszont elvesztettük. arman talált egy cetlit,lidia írta nekünk,hogy carriónban találkozunk. iszonyatos szenvedések közepette megérkeztünk a városba. armannak is fájt a lába,de nem mutatta. már nem volt hely az egyik helyen,a többi is tele volt (nem csoda,fél 9 lehetett,mire megérkeztünk),így eldöntöttük,hogy a szabadban alszunk,úgyis ez volt a terv. vettünk egy kis kaját,majd visszamentünk az 1.számú szállásra. nagyon kedvesek voltak a nővérek (benedek rendi szállás),ráadásul az egyik meg is áldott,mikor a másik gitározott és énekelt egy gyönyörű dalt. mindenki meg volt hatva az áldástól.
fél 11-kor elindultunk. kicsit féltem minden zajtól a sötétben,nevettünk is ezen. pár km. után arman látott egy jó helyet,egy búzamezőn. a búzaszálakból megalkotta az ágyunkat,rárakott egy olyan lepedőt,ami nem ereszti át a nedvességet,majd ráraktuk a hálózsákokat. ettünk egy kis csokit,majd jó éjszakát kívántunk magyarul. gyönyörű volt az ég,a majdnem teli holdra néztünk. ekkor még nem volt hideg,de hajnalra majd' megfagytam. nem volt kellemes,alig vártam,hogy felkeljen a nap. még fájt a lábam,ráadásul egy új helyen is megfájdult,de olyan durván,hogy mindig feljajdultam,mikor belehasított.
később armannal elmentünk egy boltba,vettünk kenyeret,mogyorókrémet. leültünk az árnyékba és meg is ettük. lidiáékat viszont elvesztettük. arman talált egy cetlit,lidia írta nekünk,hogy carriónban találkozunk. iszonyatos szenvedések közepette megérkeztünk a városba. armannak is fájt a lába,de nem mutatta. már nem volt hely az egyik helyen,a többi is tele volt (nem csoda,fél 9 lehetett,mire megérkeztünk),így eldöntöttük,hogy a szabadban alszunk,úgyis ez volt a terv. vettünk egy kis kaját,majd visszamentünk az 1.számú szállásra. nagyon kedvesek voltak a nővérek (benedek rendi szállás),ráadásul az egyik meg is áldott,mikor a másik gitározott és énekelt egy gyönyörű dalt. mindenki meg volt hatva az áldástól.
fél 11-kor elindultunk. kicsit féltem minden zajtól a sötétben,nevettünk is ezen. pár km. után arman látott egy jó helyet,egy búzamezőn. a búzaszálakból megalkotta az ágyunkat,rárakott egy olyan lepedőt,ami nem ereszti át a nedvességet,majd ráraktuk a hálózsákokat. ettünk egy kis csokit,majd jó éjszakát kívántunk magyarul. gyönyörű volt az ég,a majdnem teli holdra néztünk. ekkor még nem volt hideg,de hajnalra majd' megfagytam. nem volt kellemes,alig vártam,hogy felkeljen a nap. még fájt a lábam,ráadásul egy új helyen is megfájdult,de olyan durván,hogy mindig feljajdultam,mikor belehasított.
2007. július 27., péntek
arroyo san bol - itero de la vega (27 km)
ma már fél hétkor elindultam,mert san nicolásban szerettem volna aludni,és ott kevés ágy van. anyunak gyorsan írtam egy sms-t,hogy minden oké,amint lett térerő. mert san bolban nem volt. kár,hogy mindig a hátam mögött kel fel a nap. mindig meg kell fordulnom,ha látni szeretném a szép színeket. de legalább nem süt a szemembe.
hontanas egy völgyben volt,majd 3 óra után elértem castrojerizt. nagyon szép város,egy domboldalban terül el,ezért kb. félkör alakja van. egy bolt előtt megálltam,az eladó bácsi kijött,beszélgettünk kicsit,kérdeztem,hogy van-e valahol pékség,vagy bolt. azt mondta,nincs,de neki van kenyere. egy olasz pár is odajött,és a pékség után érdeklődött,így a bácsi megfelezett egy bagettet az olasz srác és köztem.
kati és zoli pont akkor ért oda,mikor ettem,kiderült,hogy ők is san nicolásba mennének. szóval utána fel kellett menni egy meredek emelkedőn,majd leereszkedni. san nicolásba érve kiderült,hogy nem lehet ott aludni,azoknak van,akik későn érkeznek. de lehetett enni mindenfélét -> mogyorókrémes keksz,kakaó,stb.
továbbmentünk,és itero de la vegában én találtam meg először a szállást,sőt,le is zuhanyoztam,mire a többiek megérkeztek. kati,zoli és lucia,majd erika és orsi is. vicces volt.:)
aztán aludtam egy kicsit,elmentem boltba,ettem (lekváros kenyér,kakaó),közben az emberek szállingóztak a szállásra. egyszercsak ismerős hangot hallottam.... és megjelent lidia,a spanyol lány,de a hang még mindig hallatszott. és ott volt mögötte... arman. "hi virag",köszönt.:)
volt velük még egy baszk srác,unai. már csak két ágy volt,de arman azt mondta,hogy ő majd alszik egy matracon. később vett pár cuccot,meg unai is,és kiültünk a németekhez enni. kiderült,hogy a két nő holnap már hazamegy. az idő telt,és mi csak beszélgettünk,ettünk,ittunk. lidia időnként elment 1-2 üveg borért:) még arman is megkóstolta,pedig ő nem iszik alkoholt. ja,és cigizett is,mert unai megkínálta... hiába szóltam rá. csak azt ismételgette,hogy ne aggódjak.
közben unait felhívta egy barátja,és odaadta nekem a telefont,hogy beszéljek vele. vicces volt,egész jól tudott angolul a srác.:)
szép lassan besötétedett és énekelni kezdtünk. ahogy ment körbe a bor,aki akart,elénekelhetett valamit. a német férfiak nagyon szépen énekeltek. ekkor már ott volt egy osztrák férfi és seb (sebastian),aki angol,és mezítláb járja végig a caminót... ő is nagyon tud énekelni. ekkor már mindannyian sejtettük,hogy ez egy különleges éjszaka. lidia és unai szendvicset csináltak katalán módra -> a kenyeret bedörzsölték paradicsommal,majd rárakták a bacont,sajtot,olívabogyót,-olajat.
később ismert dalokat énekeltünk: yesterday,guantanamera. végül négyen maradtunk;unai,lidia,arman és én. lidia már nagyon álmos volt,úgyhogy lassan visszamentünk.
hontanas egy völgyben volt,majd 3 óra után elértem castrojerizt. nagyon szép város,egy domboldalban terül el,ezért kb. félkör alakja van. egy bolt előtt megálltam,az eladó bácsi kijött,beszélgettünk kicsit,kérdeztem,hogy van-e valahol pékség,vagy bolt. azt mondta,nincs,de neki van kenyere. egy olasz pár is odajött,és a pékség után érdeklődött,így a bácsi megfelezett egy bagettet az olasz srác és köztem.
kati és zoli pont akkor ért oda,mikor ettem,kiderült,hogy ők is san nicolásba mennének. szóval utána fel kellett menni egy meredek emelkedőn,majd leereszkedni. san nicolásba érve kiderült,hogy nem lehet ott aludni,azoknak van,akik későn érkeznek. de lehetett enni mindenfélét -> mogyorókrémes keksz,kakaó,stb.
továbbmentünk,és itero de la vegában én találtam meg először a szállást,sőt,le is zuhanyoztam,mire a többiek megérkeztek. kati,zoli és lucia,majd erika és orsi is. vicces volt.:)
aztán aludtam egy kicsit,elmentem boltba,ettem (lekváros kenyér,kakaó),közben az emberek szállingóztak a szállásra. egyszercsak ismerős hangot hallottam.... és megjelent lidia,a spanyol lány,de a hang még mindig hallatszott. és ott volt mögötte... arman. "hi virag",köszönt.:)
volt velük még egy baszk srác,unai. már csak két ágy volt,de arman azt mondta,hogy ő majd alszik egy matracon. később vett pár cuccot,meg unai is,és kiültünk a németekhez enni. kiderült,hogy a két nő holnap már hazamegy. az idő telt,és mi csak beszélgettünk,ettünk,ittunk. lidia időnként elment 1-2 üveg borért:) még arman is megkóstolta,pedig ő nem iszik alkoholt. ja,és cigizett is,mert unai megkínálta... hiába szóltam rá. csak azt ismételgette,hogy ne aggódjak.
közben unait felhívta egy barátja,és odaadta nekem a telefont,hogy beszéljek vele. vicces volt,egész jól tudott angolul a srác.:)
szép lassan besötétedett és énekelni kezdtünk. ahogy ment körbe a bor,aki akart,elénekelhetett valamit. a német férfiak nagyon szépen énekeltek. ekkor már ott volt egy osztrák férfi és seb (sebastian),aki angol,és mezítláb járja végig a caminót... ő is nagyon tud énekelni. ekkor már mindannyian sejtettük,hogy ez egy különleges éjszaka. lidia és unai szendvicset csináltak katalán módra -> a kenyeret bedörzsölték paradicsommal,majd rárakták a bacont,sajtot,olívabogyót,-olajat.
később ismert dalokat énekeltünk: yesterday,guantanamera. végül négyen maradtunk;unai,lidia,arman és én. lidia már nagyon álmos volt,úgyhogy lassan visszamentünk.
2007. július 26., csütörtök
burgos - arroyo san bol (25 km)
7 előtt indultam. egy idő után nagyon idegesítő tud lenni,hogy az ember egyfolytában ugyanazt látja. hornillos del camino nagyon érdekes volt távolról,körülötte búzatáblák,kopár domboldalak,de a faluban már voltak fák,patak. vettem almát,kagylót a táskámra,egy kakaót a bárban,majd megjelent chris (usa) és a magyarok.
chris-szel elindultunk san bolba,mert tudtuk,hogy csak 12 ágy van ott. mondta,hogy egyetlen épületből áll a település,és egy lakosa van,a hospitalero. megérkeztünk 12 körül(!!),rögtön megkínált minket itallal,csinált ebédet,nagyon finom volt.
még előtte,mikor megérkeztünk,egy koreai lány jött be az épületbe,és két szóra figyeltem fel abból,amit mondott: "german" és "meditation". rohantam is ki a kertbe,otthagyva mindent,és meg is pillantottam armant,amint egy fának dőlve ült. odalopóztam hozzá,és mondtam,hogy "huuuuúúú":) felnézett és mosolygott,mondta,hogy üljek le mellé. nagyon örültem,hogy mégegyszer láthatom! megbeszéltük,hogy ez a legjobb hely eddig az egész caminón (nálam a 2. burgos),és hogy megadjuk egymásnak az e-mail-címünket,hogyha majd jön magyarországra,akkor benézzen hozzánk is.
bementem ebédelni,addig ő meditált. utána visszamentem a ház mellé,és kipróbáltam a két fa között levő hintát,majd odamentem armanhoz és bemetünk a házba,hogy ő is egyen valamit - egy csomó salátát. mondta,hogy fáj a lába,ezért kalciumot kell szednie.
közben megérkezett a francia középkorú pár,majd michele és bogi is (magyar lány,puentében beszélgettem vele),de nekik már nem jutott hely.
hogy kik voltak akkor még itt? a magyar anya és lánya (erika és orsi),egy spanyol,egy koreai és egy holland lány,carola. utóbbi kettő előző este is itt aludt.
arman evés közben mondta,hogy lehet,hogy itt alszik,azt válaszoltam,hogy boldog lennék,ha így lenne. kiderült,hogy atapuercában ugyanazon a szálláson aludt,mint mi,csak éjszaka érkezett és az étkezőben feküdt le.
vicces volt,hogy arman és michele végigpróbálgatták a hangszereket,amik a házban voltak.:) aranyosak voltak!
aztán mindenki kiment a medencéhez,én meg gondoltam egyet és megmártóztam benne. nagyon hideg volt! egy forrás vize ömlik bele. a példámat többen is követték.:)
arman azt mondta,hogy ma van az utolsó nap,hogy cigizik. majd közölte,hogy már túl sokan vagyunk,ő inkább továbbmegy. megadtuk egymásnak az e-mail-címünket és elment.
én meg lefeküdtem az ágyba és órákig ott voltam,amíg a többiek kint beszélgettek. nem voltam jól. pedig elértem,amit akartam,látni fogom őt még. de most elvesztettem. mint eddig mindenkit itt. őt utoljára. különleges ember.
aztán bernardo,a hospitalero elkezdte előkészíteni az edényeket a kajához. úgy döntöttem,hogy felkelek és segítek neki. először is meg kellett mosni a karfiolt,majd darabokra vágni,belemártogatni a rántásba,majd megsütni. kicsit megégette az olaj a kezemet,de nem számít. később almát pucoltunk a gyümölcssalátához orsival,erika pedig a narancsokat hámozta meg. paprikát is vágtam a spagettiszószhoz,majd dinnyét,szintén a gyümölcssaliba.
tehát a vacsora így nézett ki: húsleves,rántott karfiol,zöldségsaláta (paradicsommal,hagymáva,fűszerekkel),spagetti és gyümölcssaláta. meg az elmaradhatatlan bor. természetesen degeszre ettem magam.:)
a koreai lány nagyon jól tud zongorázni.
a vécé elég érdekes módon működött - pisilni akárhová,kakilni a közeli romoknál lehetett.
chris-szel elindultunk san bolba,mert tudtuk,hogy csak 12 ágy van ott. mondta,hogy egyetlen épületből áll a település,és egy lakosa van,a hospitalero. megérkeztünk 12 körül(!!),rögtön megkínált minket itallal,csinált ebédet,nagyon finom volt.
még előtte,mikor megérkeztünk,egy koreai lány jött be az épületbe,és két szóra figyeltem fel abból,amit mondott: "german" és "meditation". rohantam is ki a kertbe,otthagyva mindent,és meg is pillantottam armant,amint egy fának dőlve ült. odalopóztam hozzá,és mondtam,hogy "huuuuúúú":) felnézett és mosolygott,mondta,hogy üljek le mellé. nagyon örültem,hogy mégegyszer láthatom! megbeszéltük,hogy ez a legjobb hely eddig az egész caminón (nálam a 2. burgos),és hogy megadjuk egymásnak az e-mail-címünket,hogyha majd jön magyarországra,akkor benézzen hozzánk is.
bementem ebédelni,addig ő meditált. utána visszamentem a ház mellé,és kipróbáltam a két fa között levő hintát,majd odamentem armanhoz és bemetünk a házba,hogy ő is egyen valamit - egy csomó salátát. mondta,hogy fáj a lába,ezért kalciumot kell szednie.
közben megérkezett a francia középkorú pár,majd michele és bogi is (magyar lány,puentében beszélgettem vele),de nekik már nem jutott hely.
hogy kik voltak akkor még itt? a magyar anya és lánya (erika és orsi),egy spanyol,egy koreai és egy holland lány,carola. utóbbi kettő előző este is itt aludt.
arman evés közben mondta,hogy lehet,hogy itt alszik,azt válaszoltam,hogy boldog lennék,ha így lenne. kiderült,hogy atapuercában ugyanazon a szálláson aludt,mint mi,csak éjszaka érkezett és az étkezőben feküdt le.
vicces volt,hogy arman és michele végigpróbálgatták a hangszereket,amik a házban voltak.:) aranyosak voltak!
aztán mindenki kiment a medencéhez,én meg gondoltam egyet és megmártóztam benne. nagyon hideg volt! egy forrás vize ömlik bele. a példámat többen is követték.:)
arman azt mondta,hogy ma van az utolsó nap,hogy cigizik. majd közölte,hogy már túl sokan vagyunk,ő inkább továbbmegy. megadtuk egymásnak az e-mail-címünket és elment.
én meg lefeküdtem az ágyba és órákig ott voltam,amíg a többiek kint beszélgettek. nem voltam jól. pedig elértem,amit akartam,látni fogom őt még. de most elvesztettem. mint eddig mindenkit itt. őt utoljára. különleges ember.
aztán bernardo,a hospitalero elkezdte előkészíteni az edényeket a kajához. úgy döntöttem,hogy felkelek és segítek neki. először is meg kellett mosni a karfiolt,majd darabokra vágni,belemártogatni a rántásba,majd megsütni. kicsit megégette az olaj a kezemet,de nem számít. később almát pucoltunk a gyümölcssalátához orsival,erika pedig a narancsokat hámozta meg. paprikát is vágtam a spagettiszószhoz,majd dinnyét,szintén a gyümölcssaliba.
tehát a vacsora így nézett ki: húsleves,rántott karfiol,zöldségsaláta (paradicsommal,hagymáva,fűszerekkel),spagetti és gyümölcssaláta. meg az elmaradhatatlan bor. természetesen degeszre ettem magam.:)
a koreai lány nagyon jól tud zongorázni.
a vécé elég érdekes módon működött - pisilni akárhová,kakilni a közeli romoknál lehetett.
2007. július 25., szerda
atapuerca - burgos (21 km)
7 előtt indultam,felértem egy hegyre,ahonnan már lehetett látni burgost. itt ettem egy kicsit,meglazítottam a fáslit a bokámon,majd elindoltam lefelé,burgos felé. a második településen pihentem egy kicsit. az autópálya felett átkelve megláttam magnust,olivert (aki katival és zolival szokott menni,osztrák) és egy harmadik srácot - szembe jöttek velem.
úgy gondolták,hogy az a rövidebb út,ami nincs jelölve (igazuk is volt,mert kati és zoli,akik előttünk voltak,utánunk értek csak egy pihenőhelyre).
tehát követtem őket,s következett egy újabb kérdéses rész. mi követtük a harmadik srác könyvének utasításait. mikor utolértem őket,magnus kérdezte,hogy nem akarok-e megnézni velük egy monostort,mondom oké. közben beszélgettem a harmadik sráccal,peterrel. mainzban lakik,23 éves,matematikus srác,nagyon jó fej.
nagyon szép volt a monostor. utána pedig oliverrel beszélgettem. ő már tanult dániában és mexikóban is,szereti a spanyol nyelvet,habár még nem beszéli. mondták,hogy a belvárosban van egy szállás,gondoltuk,megnézzük. csak 18 helyes,tehát megpróbáltunk sietni.
az információs irodában oliverék megkérdezték,hogy hol van ez a szállás,mi meg peterrel annyit fényképeztük a katedrálist,hogy sikerült elvesztenünk őket. így peter visszament az inf. irodába,én addig átöltöztem a város kellős közepén. a srác kiderítette,hol van az albergue,meg is találtuk,de nekem nem volt szimpatikus (még nem nyitott ki,mikor ott voltunk),mert nagyjából a fő utcában van.
így úgy döntöttem,továbbállok. és jól tettem. nagyon szép környezetben van a szállás,semmi autó,vagy emberhang,csak a madarakat és a fák leveleit hallja az ember. ráadásul ingyenes és kapunk vacsit.
kicsit kalandos volt idetalálnom,mert sikerült továbbmennem. egy turistacsoportot követtem,akikről azt hittem,hogy zarándokok. egy kedves olasz segített kideríteni,hogy az albergue nem erre van,hanem már elhagytuk. na,király. visszafelé kb. 10 embertől kérdeztem meg,hogy merre van,s végül egy néni odavezetett.
már megint találkoztam két magyarral,erika és orsi.
ma van santiago napja,a szállás udvarán volt mise,tánc,tömték belénk a kaját,ennyit még soha nem ettem: bagett,sajt,bacon,gazpacho,bor,halas süti...,tortilla,cseresznye,két féle süti,3 joghurt...
úgy gondolták,hogy az a rövidebb út,ami nincs jelölve (igazuk is volt,mert kati és zoli,akik előttünk voltak,utánunk értek csak egy pihenőhelyre).
tehát követtem őket,s következett egy újabb kérdéses rész. mi követtük a harmadik srác könyvének utasításait. mikor utolértem őket,magnus kérdezte,hogy nem akarok-e megnézni velük egy monostort,mondom oké. közben beszélgettem a harmadik sráccal,peterrel. mainzban lakik,23 éves,matematikus srác,nagyon jó fej.
nagyon szép volt a monostor. utána pedig oliverrel beszélgettem. ő már tanult dániában és mexikóban is,szereti a spanyol nyelvet,habár még nem beszéli. mondták,hogy a belvárosban van egy szállás,gondoltuk,megnézzük. csak 18 helyes,tehát megpróbáltunk sietni.
az információs irodában oliverék megkérdezték,hogy hol van ez a szállás,mi meg peterrel annyit fényképeztük a katedrálist,hogy sikerült elvesztenünk őket. így peter visszament az inf. irodába,én addig átöltöztem a város kellős közepén. a srác kiderítette,hol van az albergue,meg is találtuk,de nekem nem volt szimpatikus (még nem nyitott ki,mikor ott voltunk),mert nagyjából a fő utcában van.
így úgy döntöttem,továbbállok. és jól tettem. nagyon szép környezetben van a szállás,semmi autó,vagy emberhang,csak a madarakat és a fák leveleit hallja az ember. ráadásul ingyenes és kapunk vacsit.
kicsit kalandos volt idetalálnom,mert sikerült továbbmennem. egy turistacsoportot követtem,akikről azt hittem,hogy zarándokok. egy kedves olasz segített kideríteni,hogy az albergue nem erre van,hanem már elhagytuk. na,király. visszafelé kb. 10 embertől kérdeztem meg,hogy merre van,s végül egy néni odavezetett.
már megint találkoztam két magyarral,erika és orsi.
ma van santiago napja,a szállás udvarán volt mise,tánc,tömték belénk a kaját,ennyit még soha nem ettem: bagett,sajt,bacon,gazpacho,bor,halas süti...,tortilla,cseresznye,két féle süti,3 joghurt...
2007. július 24., kedd
villafranca montes del oca - atapuerca (19 km)
megint hamar indultam,az elején volt egy kis emelkedő. aztán kb. 10 km-en keresztül ugyanaz,kavicsos út,kétoldalt erdő. majd végre elértem san juan de ortegát. marta és helge már ott ült a bár előtt,az amerikai srác éppen akkor érkezett,én is leültem. ittam egy kakaót,ettem a kajámból,majd elindultam. agesben 6 euró volt a szállás,meg nem is volt annyira szimpatikus,így továbbmentem atapuercába. így legalább holnap csak 21 km lesz burgosig.
kiderült,hogy itt száll meg a két magyar pár,meg montséék is. először egy svéd pasival,magnussal találkoztam. ő mondta,hogy lesz egy buszos királdulás az atapuercai ősleletekhez. csak 3 euró,úgyhogy befizettem én is. nem sokat értettem belőle,majd otthon utánanézek. este kiültünk montséékkal beszélgetni a teraszra,oscar (akit a buszon ismertem meg) csinált rólunk képet,majd vett bort,montse meg csinált paradicsomos hagymás olívabogyós salátát,amihez sonkás kenyeret ettünk. elkértük egymás e-mail-címét,mert ők holnap nagyon sokat mennek,én meg csak burgosig.
kiderült,hogy itt száll meg a két magyar pár,meg montséék is. először egy svéd pasival,magnussal találkoztam. ő mondta,hogy lesz egy buszos királdulás az atapuercai ősleletekhez. csak 3 euró,úgyhogy befizettem én is. nem sokat értettem belőle,majd otthon utánanézek. este kiültünk montséékkal beszélgetni a teraszra,oscar (akit a buszon ismertem meg) csinált rólunk képet,majd vett bort,montse meg csinált paradicsomos hagymás olívabogyós salátát,amihez sonkás kenyeret ettünk. elkértük egymás e-mail-címét,mert ők holnap nagyon sokat mennek,én meg csak burgosig.
2007. július 23., hétfő
grañón - villafranca montes del oca (28 km)
az elsők között indultam,rögtön a közös reggeli után. esett az eső,és iszonyúan fújt a szél. mikor elkezdett zuhogni,épp egy falu következett,úgyhogy befutottam egy parkoló teherautó mögötti padra - oda nem esett be az eső. de nem sokat pihentem ezeken a kis településeken - csak beloradóban.
itt találkoztam katival és zolival,vettem bagettet,majd megláttam montsét és luciát. rábeszéltek,hogy ne tosantosban szálljak meg,hanem villafrancában. együtt indultunk,de tosantos előtt elvesztettem őket,így továbbmentem. út közben találkoztam az amerikai sráccal,majd nagy szenvedések után beértem villafrancába. kb. 4 óra volt. nem volt hospitalero,így mindenki csak úgy elfoglalt 1-1 ágyat. itt is találkoztam egy magyar párral!:) épp főztek,és a maradékot nekem adták. rámfért. nagyon finom volt.
az abc felé menet találkoztam martával (pol) és helgével (ger),nagyon vicces volt,hogy percekig álltunk az út két oldalán,de annyi autó (főleg kamion) jött,hogy nem lehetett átmenni az úton. aztán sikerült,mondták,hogy nem az állami szálláson alszanak,mert előző este horkolt valaki a szobájukban és nem tudtak aludni.
elmentem tehát a boltba - egy báron belül volt. vettem szappant és kit-kat csokit. aztán a bárban néztem meg a tour végét. vinokurov nyert. mindenki kártyázott,ketten azon vitatkoztak,hogy vino milyen nemzetiségű,én mondtam nekik,hogy kazah:) miután vége lett,visszamentem a szállásra,sikerült befizetnem a zsét és lefeküdtem pihenni. fel se keltem,csak pisilni.
jól esett a lábamnak a pihenés.
ja,nagyon szép szivárványokat láttam.
itt találkoztam katival és zolival,vettem bagettet,majd megláttam montsét és luciát. rábeszéltek,hogy ne tosantosban szálljak meg,hanem villafrancában. együtt indultunk,de tosantos előtt elvesztettem őket,így továbbmentem. út közben találkoztam az amerikai sráccal,majd nagy szenvedések után beértem villafrancába. kb. 4 óra volt. nem volt hospitalero,így mindenki csak úgy elfoglalt 1-1 ágyat. itt is találkoztam egy magyar párral!:) épp főztek,és a maradékot nekem adták. rámfért. nagyon finom volt.
az abc felé menet találkoztam martával (pol) és helgével (ger),nagyon vicces volt,hogy percekig álltunk az út két oldalán,de annyi autó (főleg kamion) jött,hogy nem lehetett átmenni az úton. aztán sikerült,mondták,hogy nem az állami szálláson alszanak,mert előző este horkolt valaki a szobájukban és nem tudtak aludni.
elmentem tehát a boltba - egy báron belül volt. vettem szappant és kit-kat csokit. aztán a bárban néztem meg a tour végét. vinokurov nyert. mindenki kártyázott,ketten azon vitatkoztak,hogy vino milyen nemzetiségű,én mondtam nekik,hogy kazah:) miután vége lett,visszamentem a szállásra,sikerült befizetnem a zsét és lefeküdtem pihenni. fel se keltem,csak pisilni.
jól esett a lábamnak a pihenés.
ja,nagyon szép szivárványokat láttam.
2007. július 22., vasárnap
azofra - grañón (22 - 10 = 12 km)
skippy 5 km után kidőlt,úgyhogy stoppolnunk kellett... vagy 20 percig senki sem állt meg,aztán skippy lefeküdt a hátizsákjára és megállt egy kisbusz. egy újságkihordó srác elvitt minket santo domingóba,a sürgősségire. az orvos adott skippy-nek egy injekciót,és gyógyszert. mondtam,hogy én tovább fogok menni grañónba,megbeszéltük,hogy ő meg ottmarad santo domingóban pár napig.
jesús és fernando elment egészen beloradóig,armant és christinát egész nap nem láttam,lily az imént érkezett,itt van az ír házaspár,akiket 2 napja ismerek,és ami a legjobb: 2 szlovákiai magyar,egy lány,kati,és egy srác,zoli. 23 évesek,kati jogot végzett,zoli építészmérnökit. tök jót beszélgettem velük,nagyon aranyosak.
vicces volt,amikor megérkeztünk (virginie,én és két német srác) a hospitalero (szállásadó) spanyolul elmondta,hogy ingyenes a hely,a vacsora,a reggeli,mi hol van,stb;és nekem kellett lefordítani a többieknek angolra a dolgot.:) ma eddig 0 eurót költöttem,tök jó.:)
csak picit könnyeztem,mikor elbúcsúztam skippy-től. tudtam,hogy így kell lennie. a magam útját kell járnom. amíg nem találkozom andival.
tök jó volt a vacsi - halleves :D
jesús és fernando elment egészen beloradóig,armant és christinát egész nap nem láttam,lily az imént érkezett,itt van az ír házaspár,akiket 2 napja ismerek,és ami a legjobb: 2 szlovákiai magyar,egy lány,kati,és egy srác,zoli. 23 évesek,kati jogot végzett,zoli építészmérnökit. tök jót beszélgettem velük,nagyon aranyosak.
vicces volt,amikor megérkeztünk (virginie,én és két német srác) a hospitalero (szállásadó) spanyolul elmondta,hogy ingyenes a hely,a vacsora,a reggeli,mi hol van,stb;és nekem kellett lefordítani a többieknek angolra a dolgot.:) ma eddig 0 eurót költöttem,tök jó.:)
csak picit könnyeztem,mikor elbúcsúztam skippy-től. tudtam,hogy így kell lennie. a magam útját kell járnom. amíg nem találkozom andival.
tök jó volt a vacsi - halleves :D
2007. július 21., szombat
navarrete - azofra (22 - 16 = 6 km)
elhatároztam,hogy én is busszal megyek,mert én sem voltam túl jól. 8-kor elhagytuk a szálláshelyet,és a 10 m-re levő bárba mentünk,ahol montsébe és lucíába botlottunk. közölték,hogy ők is velünk jönnek busszal.:) nagyon vicces volt;szép lassan érkeztek az emberek logroñóból,mindenki kérdezte,hogy hol aludtunk,meddig megyünk,mi meg csak nevettünk. volt,akinek elmondtuk a titkot.:) annyit nevettünk az úton,hogy már csak ezért is megérte a dolog - ahogy elszáguldottunk a többi zarándok mellett.:) és nagyon kényelmes volt.
nájera nagyon szép kis város,de úgy határoztunk,hogy továbbmegyünk azofrába,csak 6 km-re van. beültünk egy bárba,a többiek kávéztak,boroztak,satöbbi,én kértem egy bocadillo de tortillát (olyan,mint egy rántottával töltött szendvics). nagyon finom volt. aztán elindultunk végül.
egész délelőtt annyira hideg volt,ma is,meg tegnap is,hogy hosszúnadrágban és pulcsiban fáztam. skippy-nek meg kellett állnia út közben,én is leültem.
kiderült,hogy azofrában a hét végén nagy fiesta van. előbb érkeztem a szállásra,mint skippy,és mivel kiderült,hogy kétágyas szobák vannak,befizettem mindkettőnket. de skippy csak nem akart megérkezni. így elindultam megkeresni. természetesen a bárban volt.:) kiderült,hogy a tulaj meghívta őt és sandrát egy pohár borra. mikor beültem melléjük,nekem is hozott egyet! komolyan mondom,hogy finom volt! azt mondta a tulaj,hogy 19.30-kor kezdődik a fiesta,és állítólag adnak valami kis szendvicset és bort mindenkinek. majd meglátjuk.
most épp főznek a konyhában. skippy és arman. a többiek meg beszélgetnek velük és segédkeznek. skippy vett a gyógyszertárban valami jó szprét,fájdalom ellen. kipróbáltam,úgy tűnt,hatásos. remélem holnap is így fogom érezni. na,lassan kaja. majd este írok.
hú,annyira finom volt a vacsi,hogy csak na!:) skippy spagettit csinált,mindenféle fűszerekkel,csípős volt egy kicsit. arman megint valami paradicsomos főzeléket csinált. nagyon finom volt.
majd lementünk a buliba. vettünk egy agyagpoharat,amibe kaptunk ingyen bort,meg ingyen kaját is. hamarosan elkezdődött a zene és a tánc. úgy tűnt,hogy mi élvezzük a legjobban,a helyiek csak a vége felé engedték el magukat. nagyon nagy buli volt,az utolsó két számot végigugráltuk.:) volt juanes-zene is,élveztem,hogy nagyjából ismerem a szöveget,és a salsa lépéseket is tudtam alkalmazni.:) öreg helyi bácsikkal is táncoltam. utána még ottmaradtunk a téren. két belga férfival beszélgettem,az egyikük tavaly megtette az utat belgiumból santiagóba,a másik meg egyáltalán nem tudta,hol van magyarország. de nagyon kedvesek voltak. skippy-ék még beálltak egy körbe és valami vicces angol dalt énekeltek,halálra röhögtük magunkat rajtuk.
nájera nagyon szép kis város,de úgy határoztunk,hogy továbbmegyünk azofrába,csak 6 km-re van. beültünk egy bárba,a többiek kávéztak,boroztak,satöbbi,én kértem egy bocadillo de tortillát (olyan,mint egy rántottával töltött szendvics). nagyon finom volt. aztán elindultunk végül.
egész délelőtt annyira hideg volt,ma is,meg tegnap is,hogy hosszúnadrágban és pulcsiban fáztam. skippy-nek meg kellett állnia út közben,én is leültem.
kiderült,hogy azofrában a hét végén nagy fiesta van. előbb érkeztem a szállásra,mint skippy,és mivel kiderült,hogy kétágyas szobák vannak,befizettem mindkettőnket. de skippy csak nem akart megérkezni. így elindultam megkeresni. természetesen a bárban volt.:) kiderült,hogy a tulaj meghívta őt és sandrát egy pohár borra. mikor beültem melléjük,nekem is hozott egyet! komolyan mondom,hogy finom volt! azt mondta a tulaj,hogy 19.30-kor kezdődik a fiesta,és állítólag adnak valami kis szendvicset és bort mindenkinek. majd meglátjuk.
most épp főznek a konyhában. skippy és arman. a többiek meg beszélgetnek velük és segédkeznek. skippy vett a gyógyszertárban valami jó szprét,fájdalom ellen. kipróbáltam,úgy tűnt,hatásos. remélem holnap is így fogom érezni. na,lassan kaja. majd este írok.
hú,annyira finom volt a vacsi,hogy csak na!:) skippy spagettit csinált,mindenféle fűszerekkel,csípős volt egy kicsit. arman megint valami paradicsomos főzeléket csinált. nagyon finom volt.
majd lementünk a buliba. vettünk egy agyagpoharat,amibe kaptunk ingyen bort,meg ingyen kaját is. hamarosan elkezdődött a zene és a tánc. úgy tűnt,hogy mi élvezzük a legjobban,a helyiek csak a vége felé engedték el magukat. nagyon nagy buli volt,az utolsó két számot végigugráltuk.:) volt juanes-zene is,élveztem,hogy nagyjából ismerem a szöveget,és a salsa lépéseket is tudtam alkalmazni.:) öreg helyi bácsikkal is táncoltam. utána még ottmaradtunk a téren. két belga férfival beszélgettem,az egyikük tavaly megtette az utat belgiumból santiagóba,a másik meg egyáltalán nem tudta,hol van magyarország. de nagyon kedvesek voltak. skippy-ék még beálltak egy körbe és valami vicces angol dalt énekeltek,halálra röhögtük magunkat rajtuk.
2007. július 20., péntek
viana - navarrete (22 km)
a szálláson lehetett használni azokat a cuccokat a konyhában,amik ott voltak. szerencsére találtam egy kis tejet. előző este skippy-vel vacsoráztunk;egy menüt ettünk,én az első fogást (makaróni),ő a másodikat (hal),és közösen a harmadik fogást (csokipuding). finom volt!
tehát elindultunk. nagyon hideg volt az egész délelőtt folyamán,sztem kb 20 fok lehetett. montse,fernando és jesús előrementek,akárcsak virginie és lily. skippy,lucía és én nem mentünk túl gyorsan. fáradtak voltunk a tegnapi 31 km-től. logroñóban leültünk a szokásos helyen - egy kávézó előtt. majd arman,christina és michele is megérkezett. skippy-vel és lucíával vettünk magunknak kaját egy boltban,skippy csinált nekünk szendvicset,lucía meg adott narancslevet. kölcsönkértem skippy botját,mert már nagyon fájt a lábam.
logroñóból kiérve találkoztunk egy kedves francia lánnyal,sandrával. együtt jöttünk vele jó pár km-t. skippy meg én már nagyon kifáradtunk a végére. alig tudtunk bevánszorogni a faluba,de nem hagytam,hogy arman vigye a hátizsákom. rögtön ledőltünk,elaludtam. előtte még skippy megmasszírozta a talpam. mikor felébredtem,épp jött fel lily szólni,hogy arman csinált paradicsomlevest,kaja van. nem tudtuk,hol van skippy,hamar megtaláltuk a bárban,internetezett. a leves nagyon finom volt,utána még ettünk salátát is. szokás szerint a bor se hiányozhatott.:)
páran kinn fognak aludni a szabad ég alatt. én nem,mert nem tudok kinn aludni. skippy azt mondta,hogy holnap nem gyalogol. de az előbb feljött (3. emeleten vagyunk) és mondta,hogy busszal elmehet nájerába. én még nem tudom,hogy túl tudok-e menni nájerán. we will see.
tehát elindultunk. nagyon hideg volt az egész délelőtt folyamán,sztem kb 20 fok lehetett. montse,fernando és jesús előrementek,akárcsak virginie és lily. skippy,lucía és én nem mentünk túl gyorsan. fáradtak voltunk a tegnapi 31 km-től. logroñóban leültünk a szokásos helyen - egy kávézó előtt. majd arman,christina és michele is megérkezett. skippy-vel és lucíával vettünk magunknak kaját egy boltban,skippy csinált nekünk szendvicset,lucía meg adott narancslevet. kölcsönkértem skippy botját,mert már nagyon fájt a lábam.
logroñóból kiérve találkoztunk egy kedves francia lánnyal,sandrával. együtt jöttünk vele jó pár km-t. skippy meg én már nagyon kifáradtunk a végére. alig tudtunk bevánszorogni a faluba,de nem hagytam,hogy arman vigye a hátizsákom. rögtön ledőltünk,elaludtam. előtte még skippy megmasszírozta a talpam. mikor felébredtem,épp jött fel lily szólni,hogy arman csinált paradicsomlevest,kaja van. nem tudtuk,hol van skippy,hamar megtaláltuk a bárban,internetezett. a leves nagyon finom volt,utána még ettünk salátát is. szokás szerint a bor se hiányozhatott.:)
páran kinn fognak aludni a szabad ég alatt. én nem,mert nem tudok kinn aludni. skippy azt mondta,hogy holnap nem gyalogol. de az előbb feljött (3. emeleten vagyunk) és mondta,hogy busszal elmehet nájerába. én még nem tudom,hogy túl tudok-e menni nájerán. we will see.
2007. július 19., csütörtök
villamayor de monjardín - viana (33 km)
nem írtam,de szerintem tök érdekes,hogy az érsekújvári srác az aragón úton jött,kicsit délebbre,mint mi,és puente la reinában csatlakozott a francia úthoz. mesélte,hogy eleinte 25 kilós volt a hátizsákja... de pár cuccot előreküldött santiagóba,meg a repülőre se engedték fel az egész csomagját. őrült. ja,petinek hívják és tanár, ezért volt ideje a caminóra. a vacsoránál velem szemben ült egy dán lány,aki azért jött el,mert szakítottak a barátjával.
tehát ma nem teljesen egyedül indultunk,mert az egész szállást ugyanakkor ébresztették. hamar lehagytak minket a többiek,de mi csak szépen,nyugodtan haladtunk los arcos felé. 12 km volt,nem is álltunk meg pihenni. itt vettünk pár dolgot,nektarint,én valami vaníliás táskát,skippy meg a gyógyszertárban a szörnyen kinéző lábaira kért sebtapaszt,illetve alkoholt.
a falu főterén találkoztunk a többiekkel. mindenki kávézott,én megettem a kajám. hamar elindultunk skippy-vel,mert tudtuk,hogy meg kell állnunk egyszer a következő 9 km alatt. alig volt árnyék,így egy óriási szalmabála egyik oldalának dőltünk.
arman mindig olyan aranyos a többi emberrel! ma pl. lily-nek adott egy joghurtot,mert látta,hogy ő nem eszik semmit.
torres del río előtt megálltunk egy kicsit sansolban (1 km-rel előtte),és beszélgettünk egy amerikai és egy ír sráccal. előbbi hetedszer (!) csinálja a caminót,1 hete még santiagóban volt... simán tudta,hogy hol van budapest,és a nevemet is ki tudta ejteni. tök jót poénkodtunk azon,hogy biztos az ír srác itta meg az összes bort a borkútból (tegnap volt ez,nekünk már nem jutott bor).
torres del ríóban skippy úgy döntött,hogy 10 km-t még meg tud tenni,így menjünk el vianába. meg egyébként is mindenki oda ment. ezért már kettőkor elindultunk,a legnagyobb hőségben. háromszor álltunk meg,a végén már lecseréltük a cipőnket szandálra,hogy kibírjuk a városig.
a parókiai szálláson már nem volt hely,de a másikban igen. itt találkoztunk a többiekkel. hay lavadora,secadora!:) -> lucía kedvenc dumája (puentében volt mosógép és szárítógép,de akkor továbbmentünk)
tehát ma nem teljesen egyedül indultunk,mert az egész szállást ugyanakkor ébresztették. hamar lehagytak minket a többiek,de mi csak szépen,nyugodtan haladtunk los arcos felé. 12 km volt,nem is álltunk meg pihenni. itt vettünk pár dolgot,nektarint,én valami vaníliás táskát,skippy meg a gyógyszertárban a szörnyen kinéző lábaira kért sebtapaszt,illetve alkoholt.
a falu főterén találkoztunk a többiekkel. mindenki kávézott,én megettem a kajám. hamar elindultunk skippy-vel,mert tudtuk,hogy meg kell állnunk egyszer a következő 9 km alatt. alig volt árnyék,így egy óriási szalmabála egyik oldalának dőltünk.
arman mindig olyan aranyos a többi emberrel! ma pl. lily-nek adott egy joghurtot,mert látta,hogy ő nem eszik semmit.
torres del río előtt megálltunk egy kicsit sansolban (1 km-rel előtte),és beszélgettünk egy amerikai és egy ír sráccal. előbbi hetedszer (!) csinálja a caminót,1 hete még santiagóban volt... simán tudta,hogy hol van budapest,és a nevemet is ki tudta ejteni. tök jót poénkodtunk azon,hogy biztos az ír srác itta meg az összes bort a borkútból (tegnap volt ez,nekünk már nem jutott bor).
torres del ríóban skippy úgy döntött,hogy 10 km-t még meg tud tenni,így menjünk el vianába. meg egyébként is mindenki oda ment. ezért már kettőkor elindultunk,a legnagyobb hőségben. háromszor álltunk meg,a végén már lecseréltük a cipőnket szandálra,hogy kibírjuk a városig.
a parókiai szálláson már nem volt hely,de a másikban igen. itt találkoztunk a többiekkel. hay lavadora,secadora!:) -> lucía kedvenc dumája (puentében volt mosógép és szárítógép,de akkor továbbmentünk)
2007. július 18., szerda
cirauqui - villamayor de monjardín (23 km)
skippy-vel fél 8 körül indulhattunk el,a többiek még nem készültek el. lorcában zárva volt a bolt,így továbbmentünk és villatuertában ittunk egy kávét/kakaót. amíg pihentünk,megérkezett lily,az amerikai lány,majd a spanyolok is. ekkor indultunk el skippy-vel. estellába menet találkoztunk egy osztrák párral,kedvesek voltak.
megérkeztünk a városba,végigmentünk a folyóparton,elhatároztuk,hogy itt fogunk piknikezni,mint tegnap. de meg kellett keresnünk a boltot. egyszercsak megláttuk armant egy bárban és bementünk. később megjött lily,a spanyolok és virginie,a francia lány. páran ittak kávét,vagy bort,arman adott nekem egy nektarint,majd elindultunk skippy-vel és lily-vel boltot keresni. kb. 5 métert kellett menni.:) vettünk bagettet,paradicsomot és sajtot,majd leültünk a folyó partján az árnyékba. később megérkezett montse (lucía és arman már ott volt). egyéb peregrinók is megjelentek: az olaszok,közülük michelét ismerem,és egy osztrák lány,christina.
kis alvás után elindultunk villamayorba. skippy és én lemaradtunk,mert a saját tempónkban mentünk. egyszer majdnem eltévedtünk,de útbaigazítottak. nehéz volt felmászni a hegyre,aminek az oldalában villamayor fekszik,de csak odaértünk valahogy. a parókiai szállás ingyenes volt,úgyhogy idejöttünk. emeletes ágyam van. nem a legpuhább,de nem gáz. befizzetünk vacsira.
megmostam a hajam és kiültem egy falra,hogy megszáradjon. közben virginie-vel beszélgettem,kiderült,hogy fürdőruhákat tervez.
vacsoránál pedig valaki megkérdezte,hogy honnan jöttem,és miután válaszoltam,a mellettem ülő srác visszakérdezett,és kiderült,hogy ő is magyar,szlovákiából,érsekújvárról,mondta,és kérdezte,hogy mond-e ez nekem valamit. mondom nové zámky. úgy meglepődött a srác,hogy majdnem kiesett a szájából a kaja.:D meg michele kérdezte skippy-t,hogy melbourne,vagy sydney ausztrália fővárosa. erre mondtam,h canberra. skippy mondta,hogy "hungary is very intelligent". tök jól esett,na. még ha ezt nekem muszáj is tudnom.
2007. július 17., kedd
cizur menor - cirauqui (27 km)
megint 6-kor keltünk,7-kor indultunk. automatából ittam csokit,ettem pár csokival töltött sütit (attila vette nekem tegnapelőtt),majd elindultunk. nagyon szép szélerőművek voltak a monte del perdón tetején,azokat csodáltuk az út elején. utána utergába értünk,mindenki ott evett. mezítláb.
katja,skippy és én előbb elindultunk,hogy lassan mehessünk,katja elég hamar elhúzott tőlünk. skippy-vel tök jót beszélgettünk puente la reináig. itt megláttuk katját a fűben,mi is ledőltünk,és szép lassan megérkeztek a többiek is. arman vett kenyeret,sajtot,paradicsomot,olívabogyót és uborkát,mi meg megettük.:) jó kis piknik volt. utána aludtunk egy kicsit,majd elindultunk.
azt hittük,már nincs olyan meleg,de tévedtünk,ráadásul felfelé kellett menni egy iszonyatosan kemény szakaszon,teljesen kimerültem. zeljka lelocsolt vízzel,katja szintén,nagyon aranyosak voltak. aztán szép lassan megérkeztünk cirauquiba,a célállomásra. vettem jégkrémet,kaját.
atesz közölte,hogy továbbmegy lorcába a szlovén lányokkal. hát,elég nagyot néztem,nem igazán értettem,és most sem értem,hogy mi a fenéért nem tudtak itt megszállni,mi a jó abban a lorcában. ők tudják.
rossz volt az elbúcsúzás,de úgy láttam,hogy katja szemében is könnycseppek vannak,ami nagyon jól esett. vissza kellett fogom magam,hogy ne bőgjek... főleg,hogy ma micitől is megváltunk,ugyanis megállt puente la reinában. de elkértem a számát zeljkától,tehát elvileg még találkozhatom vele,hisz ő nagyjából azt a tempót bírja,ami nekem kell,hogy 2-ára leónba érjek. hát,ez a helyzet.
itt vagyok a spanyol csajokkal és skippy-vel. a szobában van még 2 norvég,egy osztrák,a másikban meg egy csomó spanyol szerintem,mert csak azt hallom. meg arman és az amerikai lány new yorkból. folytatás holnap,tomorrow is another day.:)
2007. július 16., hétfő
larrasoaña - cizur menor (20 km)
6-kor keltünk,fél 7-kor indultunk. a hollandok előresiettek és aznap még egyszer láttuk őket,de aztán valószínűleg soha többet nem. ők több,mint 30-at mentek ma,mert nem volt olyan meleg,mint vártuk. így mi is elmentünk cizur menorig. kb. 10 km után kezdett el fájni a talpam,pamplonába már bevonszoltam magam,szó szerint. azt hittem még nem pamplonába érkeztünk,mikor megláttam kiírva valami boltra,hogy pamplona,közben pedig egy utcai zenész hegedült egy csodálatos dallamot. annyira szép volt,és úgy örültem,hogy megérkeztem,hogy picit könnyeztem.
mentünk tovább,leszakadtunk a többiektől attilával,ő sapkát és napszemüveget,én pedig gyógyszertárat kerestem,először is valami kenőcsöt az izmaimra,később pedig egy talpbetétet. pont a gyógyszertárban találkoztam skippy-vel és katjával. innentől együtt mentünk a csajokkal (ekkor már montse és lucía is velünk voltak,a spanyol lányok),és cizurban álltunk meg,nagyon elfáradtam.
a hely nagyon jó volt,az szállással szemben egy kolostorral. a spagettievés után ennek a kolostornak a lépcsőjére ültünk ki beszélgetni,skippy megmasszírozta a talpam,arman mutatott nekünk egy krémet,amit európában nem lehet kapni és nagyon jó. ő frizbizett először skippy-vel,később zeljkával. a szállásadó is nagyon kedves volt. skippy persze vett 3 liter bort.:D
2007. július 15., vasárnap
roncesvalles - larrasoaña (26 km)
ma volt eddig a legjobb nap! és még nincs vége!:) este nagyjából semmit sem aludtam,10-kor leoltották a lámpákat abban az óriási helyiségben (120 ágy). ja,az volt a vicces,hogy pont egy helyen voltunk mindannyian,a hollandokkal és a 3 csajjal.
6-kor pedig ébresztés - az egyik holland szállásadó körbejárt és a halleluját énekelte. összepakoltunk,megtöltöttük a kulacsainkat és elindultunk. úgy gondoltuk,hogy az első településen kéne reggelizni,és ez meg is történt,mert már 7 előtt nyitva volt egy hely. ittam kakaót és ettem sonkás sajtos paradicsomos croissant-t...:) a következő településen nem volt nyitva a pékség - itt tenyereltem bele egy csalánba... aztán következett egy emelkedő,egy lejtő,de nagyon nem akart jönni zubiri. már nagyon fájt a talpam,alig tudtam menni,mikor végre megláttam az arga folyó hídját,és a másik oldalon táborozó többi zarándokot.
rögtön belementem a vízbe (kicsit feljebb ért,mint a bokám),és leültem egy kőre,ami kibukkant a víz alól. mellém álltak páran lábat áztatni,többek közt egy ausztrál nő,akit zeljka később kangaroo lady-nek szólított,de aztán maradtak a skippy-ben.
innen egy rövid (hosszú?) pihenőt követően 6-an együtt indultunk el: zeljka,katja,skippy,attila,én és egy örmény származású német srác,arman. utóbbival már hamarabb találkoztunk,viskarretben,mikor attila bement egy boltba és vett nekem egy jégkrémet. arman addig leült mellém és elkezdtünk beszélgetni. kiderült,hogy stoppal jött kölnből és finisterrába megy. van egy magyar ismerőse,aki pilisszentivánon lakik,és volt már nála,idén is megy. annyira vicces volt,elmondta,hogy milyen magyar szavakat ismer. az első,amit megtanult,a "hupikék törpikék" - 2 napig tanulta. meg hogy "hókuszpók" és "ül a kutya".:) annyit nevettünk ezen.:)
tehát elindultunk,mi,6-an,út közben találkoztunk federicával. leültünk egy kútnál,rengeteget nevettünk! federica most tanul angolul,nagyon vicces,ahogy beszél.:) aztán ők lemaradtak,arman,attila és én értünk először larrasoañába. a nő a zarándokhivatalban mondta,hogy már csak 5 ágy van. arman azt mondta,hogy ő majd a szabadban alszik,én meg azt,hogy még várunk néhány lányt. közben megérkezett skippy is,és a nő végre megértette,hogy hányan is vagyunk,sőt,azt mondta,hogy kapunk egy ötágyas szobát,a 6. ember meg egy másik szobába mehet (mert a rendes szálláson már nem volt hely). és ez százszor jobb volt,mint az albergue,és még csak 6-an voltunk,így le tudtunk zuhanyozni jó gyorsan.
este a csajok csináltak spagettit,nagyon finom volt! az asztalnál ettünk,beszélgettünk. federica kitalálta,hogy mi egy nagy család vagyunk;katja az anyuka,attila az apuka,mici az idősebb teső,gina a középső,én meg a baba. a hollandok (truus és heiss) pedig a nagyszülők,skippy meg a nagynéni. tehát jót nevettünk,sokáig beszélgettünk.
2007. július 14., szombat
auberge orisson - roncesvalles (19 km)
17.46
a pénzünkért egész jó vacsorát kaptunk tegnap,volt leves,babfőzelék és valami desszert. fogalmam sincs,hogy mi volt,de hasonlított a pudingra,csak sokkal rosszabb volt... ittam egy kis bort is,de nem ízlett. a tulaj direkt töltött még mindenkinek,de nem ittam meg. egyébként elég érdekesen nézett ki a pasi,a jobb szemének az alja valami zöld trutyiban úszott. evés közben nem volt a leggusztusosabb látvány. és roncesvallesben is felbukkant. tehát vacsi után attila adott egy nyugtatót,hogy mindenképpen tudjak aludni,és hatott is.
reggel megcsodálhattuk a felhőkben úszó pireneusokat,a reggeli pedig abból állt,hogy lekváros bagettszeleteket ettünk,én forró kakaót ittam még,és volt narancslé is. a szálláson megismert emberek mind kedvesek voltak;egy francia pár,akik csak átruccantak túrázni a nyaralásuk közben,a holland úriember,egy német idős úr,egy angol hölgy,illetve egy spanyol fiú és egy francia lány. vicces volt,hogy koccintásnál megkérdezték,hogy kell mondani magyarul,hogy egészségedre,és teljesen jól ki tudták ejteni.
fél 9-kor indultunk,végig iszonyatosan erős szél fújt,a sapkát le is vettem,miután lefújta a szél a fejemről,és attilának kellett felhoznia egy völgyből... volt pár meredek km,de az előző szakaszra jellemző intenzitással szerencsére nem. így attilának egy percre sem kellett hoznia a cuccom!:) láttunk egy szűz mária szobrot,egy keresztet,egy menedékházat. érdekes volt,hogy az utolsó hegy előtt levő kútnál kb. 11-12-en összegyűltünk pihenni. jó kis hangulat volt. aztán felértünk a legmagasabb pontra,majd leereszkedtünk roncesvallesbe. a végére már eléggé elfáradtam. most egy 120 fős zarándokszálláson vagyunk,fölöttem egy holland férfi fog aludni. mindjárt megyünk misére és kajálni.
21.36
túl vagyok a misén,az áldáson és a vacsorán. az előbbiekre nem sok szót vesztegetnék,inkább az utóbbival foglalkoznék,mert az volt a legjobb az egész napban! megismertem pár nagyon jófej embert. egy holland házaspárt,akik hollandiából gyalogolnak 2 hónapja,és 3 lányt,zeljkát (gina),federicát (micka) és katját. előbbi nagyon vicces kiscsaj,a neve azt jelenti,hogy kívánság. kérdezte tőlem,hogy mit jelent magyarul,ki tudták ejteni mindhárman.:) aztán a hátizsákot is megkérdezték.:) majd a nevemet. de mivel zeljka túl bonyolultnak találta,florban egyeztünk meg. a holland párnak is nevet adtak,diane (keaton) és federer (mert ő a férfi kedvenc teniszezője(teniszedző volt)).
2007. július 13., péntek
st.-jean-pied-de-port - auberge orisson (8 km)
14.30
attilával eldöntöttük reggel,hogy egyrészt a napóleon útján fogunk menni,ami nehezebb ugyan,de út közben van egy szállás,ami nagyon szép,és ha ott szállunk meg,két,nagyjából teljesíthető szakaszra osztjuk a legnehezebbet. így az időveszteség elkerülése végett már ma elindultunk.
az elejét még viszonylag jól bírtam,de a végén már alig tudtam lépni. ebben az is közrejátszott,hogy az utolsó 5 km megállás nélkül meredeken emelkedett.
ne felejtsem el,hogy 8 km alatt 700 m-t emelkedett a szint. egyes források szerint 600-at. a végén attila cipelte a hátizsákomat. szerencsére megtaláltuk ezt a menedékházat,bár az szívrohamot okozott nálam,hogy 30 eurót kellett fizetnünk.
tény,hogy kapunk majd vacsorát és reggelit. találkoztunk egy holland pasival,aki már 3 hónapja gyalogol,hollandiából!! attila vett két szendvicset,megfeleztük őket és megettük,valamint kólára is meghívott,mert messze volt még a vacsi.
2007. július 12., csütörtök
22.47. elindult a tgv! semmi hangja nincs! egyelőre még nem túl gyors. érdekes volt a mai nap. a repülés hihetetlenül nagy élmény volt. 80%-ban csak felhőt láttunk. vicces volt,hogy a landolást megtapsolták az emberek. az már kevésbé,hogy a repülő egy órával később indult.
párizsban szerencsére nem volt olyan rossz idő,mint vártam,így tudtam pár fényképet csinálni. de aztán meguntam,meg el is fáradtam,úgyhogy alig vártam,hogy megtaláljam a montparnasse pályaudvart. szerencsére sikerült,és mikor épp sajnáltatni kezdtem magam magányosságom miatt,odajött hozzám egy magyar srác,aki szintén a caminóra indult. most itt ülünk a tgv-n,elértük,hogy egymás mellé ülhessünk (állítólagos nászutunk miatt:D). nagyon hiányzik j. de legalább már nem vagyok egyedül.
2007. július 11., szerda
camino frances
már rég itthon vagyok,de szeretném leírni a caminós élményeimet,így megosztom veletek az ottani naplómat teljes egészében. hátha valakinek kedvet csinál.:)
az események valódi idejéhez írom a bejegyzéseket.
íme,a szakaszok:
1.nap: magyarország - st-jean-pied-de-port
íme,a szakaszok:
1.nap: magyarország - st-jean-pied-de-port
9.nap: viana - navarrete (22 km)
14.nap: atapuerca - burgos (21 km)
15.nap: burgos - arroyo san bol (25 km)
19.nap: ledigos - sahagún (17 km)
29.nap: la faba - samos (40 km)
30.nap: samos - barbadelo (19 km)
31.nap: barbadelo - portomarín (18 km)
32.nap: portomarín - palas del rei (24 km)
33.nap: palas del rei - arzúa (30 km)
34.nap: arzúa - arca o pino (19 km)
35.nap: arca o pino - santiago de compostela (20 km)
36.nap: santiago - negreira (22 km)
37.nap: negreira - olveiroa (33 km)
38.nap: olveiroa - corcubión (22 km)
39.nap: corcubión - finisterra (12 km)
40.nap: finisterra
41.nap: finisterra - santiago (busz)
42-43.nap: santiago - barcelona - magyarország
33.nap: palas del rei - arzúa (30 km)
34.nap: arzúa - arca o pino (19 km)
35.nap: arca o pino - santiago de compostela (20 km)
36.nap: santiago - negreira (22 km)
37.nap: negreira - olveiroa (33 km)
38.nap: olveiroa - corcubión (22 km)
39.nap: corcubión - finisterra (12 km)
40.nap: finisterra
41.nap: finisterra - santiago (busz)
42-43.nap: santiago - barcelona - magyarország
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)