skippy 5 km után kidőlt,úgyhogy stoppolnunk kellett... vagy 20 percig senki sem állt meg,aztán skippy lefeküdt a hátizsákjára és megállt egy kisbusz. egy újságkihordó srác elvitt minket santo domingóba,a sürgősségire. az orvos adott skippy-nek egy injekciót,és gyógyszert. mondtam,hogy én tovább fogok menni grañónba,megbeszéltük,hogy ő meg ottmarad santo domingóban pár napig.
jesús és fernando elment egészen beloradóig,armant és christinát egész nap nem láttam,lily az imént érkezett,itt van az ír házaspár,akiket 2 napja ismerek,és ami a legjobb: 2 szlovákiai magyar,egy lány,kati,és egy srác,zoli. 23 évesek,kati jogot végzett,zoli építészmérnökit. tök jót beszélgettem velük,nagyon aranyosak.
vicces volt,amikor megérkeztünk (virginie,én és két német srác) a hospitalero (szállásadó) spanyolul elmondta,hogy ingyenes a hely,a vacsora,a reggeli,mi hol van,stb;és nekem kellett lefordítani a többieknek angolra a dolgot.:) ma eddig 0 eurót költöttem,tök jó.:)
csak picit könnyeztem,mikor elbúcsúztam skippy-től. tudtam,hogy így kell lennie. a magam útját kell járnom. amíg nem találkozom andival.
tök jó volt a vacsi - halleves :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése