burgos - arroyo san bol (25 km)

7 előtt indultam. egy idő után nagyon idegesítő tud lenni,hogy az ember egyfolytában ugyanazt látja. hornillos del camino nagyon érdekes volt távolról,körülötte búzatáblák,kopár domboldalak,de a faluban már voltak fák,patak. vettem almát,kagylót a táskámra,egy kakaót a bárban,majd megjelent chris (usa) és a magyarok.

chris-szel elindultunk san bolba,mert tudtuk,hogy csak 12 ágy van ott. mondta,hogy egyetlen épületből áll a település,és egy lakosa van,a hospitalero. megérkeztünk 12 körül(!!),rögtön megkínált minket itallal,csinált ebédet,nagyon finom volt.
még előtte,mikor megérkeztünk,egy koreai lány jött be az épületbe,és két szóra figyeltem fel abból,amit mondott: "german" és "meditation". rohantam is ki a kertbe,otthagyva mindent,és meg is pillantottam armant,amint egy fának dőlve ült. odalopóztam hozzá,és mondtam,hogy "huuuuúúú":) felnézett és mosolygott,mondta,hogy üljek le mellé. nagyon örültem,hogy mégegyszer láthatom! megbeszéltük,hogy ez a legjobb hely eddig az egész caminón (nálam a 2. burgos),és hogy megadjuk egymásnak az e-mail-címünket,hogyha majd jön magyarországra,akkor benézzen hozzánk is.

bementem ebédelni,addig ő meditált. utána visszamentem a ház mellé,és kipróbáltam a két fa között levő hintát,majd odamentem armanhoz és bemetünk a házba,hogy ő is egyen valamit - egy csomó salátát. mondta,hogy fáj a lába,ezért kalciumot kell szednie.
közben megérkezett a francia középkorú pár,majd michele és bogi is (magyar lány,puentében beszélgettem vele),de nekik már nem jutott hely.
hogy kik voltak akkor még itt? a magyar anya és lánya (erika és orsi),egy spanyol,egy koreai és egy holland lány,carola. utóbbi kettő előző este is itt aludt.

arman evés közben mondta,hogy lehet,hogy itt alszik,azt válaszoltam,hogy boldog lennék,ha így lenne. kiderült,hogy atapuercában ugyanazon a szálláson aludt,mint mi,csak éjszaka érkezett és az étkezőben feküdt le.
vicces volt,hogy arman és michele végigpróbálgatták a hangszereket,amik a házban voltak.:) aranyosak voltak!
aztán mindenki kiment a medencéhez,én meg gondoltam egyet és megmártóztam benne. nagyon hideg volt! egy forrás vize ömlik bele. a példámat többen is követték.:)
arman azt mondta,hogy ma van az utolsó nap,hogy cigizik. majd közölte,hogy már túl sokan vagyunk,ő inkább továbbmegy. megadtuk egymásnak az e-mail-címünket és elment.
én meg lefeküdtem az ágyba és órákig ott voltam,amíg a többiek kint beszélgettek. nem voltam jól. pedig elértem,amit akartam,látni fogom őt még. de most elvesztettem. mint eddig mindenkit itt. őt utoljára. különleges ember.

aztán bernardo,a hospitalero elkezdte előkészíteni az edényeket a kajához. úgy döntöttem,hogy felkelek és segítek neki. először is meg kellett mosni a karfiolt,majd darabokra vágni,belemártogatni a rántásba,majd megsütni. kicsit megégette az olaj a kezemet,de nem számít. később almát pucoltunk a gyümölcssalátához orsival,erika pedig a narancsokat hámozta meg. paprikát is vágtam a spagettiszószhoz,majd dinnyét,szintén a gyümölcssaliba.
tehát a vacsora így nézett ki: húsleves,rántott karfiol,zöldségsaláta (paradicsommal,hagymáva,fűszerekkel),spagetti és gyümölcssaláta. meg az elmaradhatatlan bor. természetesen degeszre ettem magam.:)

a koreai lány nagyon jól tud zongorázni.
a vécé elég érdekes módon működött - pisilni akárhová,kakilni a közeli romoknál lehetett.