reggel egy sráccal mentünk,mert neki nem volt elemlámpája. spanyolul beszélgettem vele.:) nem tudja,hol van az a hely santiagóban,ahol megkapjuk a compostelát (zarándokútlevél).
később elkezdett esni az eső. apró cseppekben. a szállást alig találtuk meg,de láttuk,hogy később több zarándok is a másik irányból érkezik.:)
amíg elmentünk vásárolni,a többiek úgy döntöttek,hogy számokat osztanak,mert ömlesztve voltunk,sorrend nélkül (az eső miatt). ebből aztán semmi nem lett,mert mindenki egyszerre tódult be az ajtón. szerencsére az elsők szóltak nekünk,hogy menjünk nyugodtan előre,így hamar ágyat kaptunk. gyorsan bementem a zuhanyzóba - a fülkéknek nincs ajtajuk,így mindent lehet látni a folyosóról. kiválasztottam a legtávolabbit,de így is két fiú "rám nyitott". a koreai srác még órákkal később is elmondta párszor,hogy mennyire sajnálja.:)
alvás után lementünk a konyhába enni,és találkoztunk a magyarokkal! katival,zolival és judittal. mondták,hogy lucia és andrás előrerohantak. ők meg vettek pár bort,hogy berúgjanak.:)
kártyáztunk,majd az egyik asztalhoz ültünk és elkezdtünk énekelni magyar dalokat. hihetetlen volt,hogy a sárga rózsát majdnem kívülről tudták. de énekeltünk bikinit,republicot,meg népdalokat is. több óráig. nagyon élveztem.
az asztalnál ült egy baszk férfi a fiával,a testvérével és az apjával. mondtuk nekik,hogy énekeljenek ők is. később meg is tették. a férfi mondta,hogy vitóriában élnek. megkérdeztem,hogy az alavés-e a csapatuk. a pasi meglepődött,hogy ismerem,mondta a fiának is (nagyon nagy alavés-szurkoló),aki nagyon boldog lett. így én is.:)
később kicserélték a baszk és a magyar kártyát,elbúcsúztunk txemától és lefeküdtünk aludni.
2007. augusztus 14., kedd
2007. augusztus 13., hétfő
palas del rei - arzúa (30 km)
szintén 5-kor keltünk,5:20-kor indultunk. nagyon éhesek voltunk végig,két sajtot ettünk,meg a szőlőcukrom egy részét. egyszer álltunk meg,még sötétben - 5 percre. az utolsó 10 km-en (melide után) próbáltam jó iramot diktálni,andi le is szakadt a végén,mert fájt a lába. úgy döntöttünk,hogy nem ribadisóban szállunk meg,hanem arzúában,mert ott van bolt.
kb. 25-nek érkeztünk,pihentünk egy kicsit,majd elmentünk a boltba. vettem egy másfél literes tejet,egy gyümölcslevet,csokis kekszet,kenyeret és sajtot. nyitás előtt megettem a keksz felét,és a tejből is ittam. nagyon finom! százszor jobb,mint otthon!
később az ágyunkban aludtunk egy kicsit,majd körbenéztünk,vettünk nektarint,és visszamentünk a szállásra.
a szobában van egy süket csoport,jelbeszéddel kommunikálnak. szerintem spanyolok. idejöttek andihoz,és megkérdezték,hogy ő is ismeri-e a jelbeszédet (látták andi fülében a hallókészüléket),meg hogy honnan jöttünk. ide,a naplómba írtam le nekik,hogy magyarországról.
nem tudjuk,hol vannak a magyarok. vagy az előző településen maradtak,vagy itt vannak arzúában,egy magánszálláson.
ma nagyon gyorsak voltunk. 30 km kevesebb,mint 6 óra alatt.
már nagyon várom az óceánt. santiagót annyira nem. az csak egy város. de finisterra a "föld vége",a világ vége. ott kezdődik a végtelen óceán. csodálatos!
kb. 25-nek érkeztünk,pihentünk egy kicsit,majd elmentünk a boltba. vettem egy másfél literes tejet,egy gyümölcslevet,csokis kekszet,kenyeret és sajtot. nyitás előtt megettem a keksz felét,és a tejből is ittam. nagyon finom! százszor jobb,mint otthon!
később az ágyunkban aludtunk egy kicsit,majd körbenéztünk,vettünk nektarint,és visszamentünk a szállásra.
a szobában van egy süket csoport,jelbeszéddel kommunikálnak. szerintem spanyolok. idejöttek andihoz,és megkérdezték,hogy ő is ismeri-e a jelbeszédet (látták andi fülében a hallókészüléket),meg hogy honnan jöttünk. ide,a naplómba írtam le nekik,hogy magyarországról.
nem tudjuk,hol vannak a magyarok. vagy az előző településen maradtak,vagy itt vannak arzúában,egy magánszálláson.
ma nagyon gyorsak voltunk. 30 km kevesebb,mint 6 óra alatt.
már nagyon várom az óceánt. santiagót annyira nem. az csak egy város. de finisterra a "föld vége",a világ vége. ott kezdődik a végtelen óceán. csodálatos!
2007. augusztus 12., vasárnap
portomarín - palas del rei (24 km)
5-kor keltünk,zoliékkal együtt. mi nem reggeliztünk,így fél órával hamarabb (fél 6-kor) indultunk el,mint ők. nem mentünk túl gyorsan,és 10 km-rel a vége előtt megálltunk egy bárban,mert andinak szüksége volt egy meleg teára.
pár km-rel később lucia utolért minket (2 sráccal ment),és mi úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk követni őket (én azért,mert ágyat akartam,andinak meg nem tetszett a szemerkélő eső). iszonyatosan gyorsan mentünk,de mindent beleadtunk,és egyszerre értünk a szállásra - elsőnek.
leültünk a padra pihenni. megérkezett a "rohanó" spanyol csoport,majd zoli is. a spanyolok kérdezték,hogy hánykor keltünk - csodálkoztak,hogy előttük ideértünk.:)
eközben egy taxisofőr pakolt kb. 10 hátizsákot a sorba. ez minket nagyon felbosszantott,mindenkit. andival beültünk a közeli bárba,megittunk 1-1 kakaót,illetve teát. közben megérkezett kati és judit.
nyitáskor a spanyolok elkezdtek reklamálni a hospitalerának,hogy szedjék ki az olaszok a táskáikat a sorból (főleg,hogy a 10-ből 2-en értek csak ide akkorra). pár percig ordibáltak,majd elérték,amit akartak. a srác,aki beszél angolul,mondta,hogy az olaszok bunkónak nevezték az összes spanyolt. tehát érdekes vita volt.
andi csodálkozott,hogy nem akarom megnézni az egész várost. egyszerűen nem érdekel. a kis falvak annál inkább,olyan szépek,alig van pár ember,gyönyörű a táj,a fák,a virágok,a madarak. na mindegy. a városok annyira nem hoznak lázba. csak ha van bennük valami,ami megfog.
ja,és vasárnap nincsenek nyitva a boltok... így megettük majdnem az összes kajánkat...
pár km-rel később lucia utolért minket (2 sráccal ment),és mi úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk követni őket (én azért,mert ágyat akartam,andinak meg nem tetszett a szemerkélő eső). iszonyatosan gyorsan mentünk,de mindent beleadtunk,és egyszerre értünk a szállásra - elsőnek.
leültünk a padra pihenni. megérkezett a "rohanó" spanyol csoport,majd zoli is. a spanyolok kérdezték,hogy hánykor keltünk - csodálkoztak,hogy előttük ideértünk.:)
eközben egy taxisofőr pakolt kb. 10 hátizsákot a sorba. ez minket nagyon felbosszantott,mindenkit. andival beültünk a közeli bárba,megittunk 1-1 kakaót,illetve teát. közben megérkezett kati és judit.
nyitáskor a spanyolok elkezdtek reklamálni a hospitalerának,hogy szedjék ki az olaszok a táskáikat a sorból (főleg,hogy a 10-ből 2-en értek csak ide akkorra). pár percig ordibáltak,majd elérték,amit akartak. a srác,aki beszél angolul,mondta,hogy az olaszok bunkónak nevezték az összes spanyolt. tehát érdekes vita volt.
andi csodálkozott,hogy nem akarom megnézni az egész várost. egyszerűen nem érdekel. a kis falvak annál inkább,olyan szépek,alig van pár ember,gyönyörű a táj,a fák,a virágok,a madarak. na mindegy. a városok annyira nem hoznak lázba. csak ha van bennük valami,ami megfog.
ja,és vasárnap nincsenek nyitva a boltok... így megettük majdnem az összes kajánkat...
2007. augusztus 11., szombat
barbadelo - portomarín (18 km)
egy férfi egész éjszaka horkolt,úgyhogy alig tudtam aludni. mikor tudtam volna,már reggel volt...
6 óra után nem sokkal elindultunk. ferreirosban megláttuk skippy-éket egy bár előtt ülve. kiderült,hogy ott aludtak,a bárban... meg kellett várniuk,míg mindenki távozik - ez fél 12-kor volt...
ettünk egy kis sütit,majd mentünk tovább.
kb. egyszerre értünk portomarínba skippy-vel és braddel. ők úgy döntöttek,hogy továbbmennek. egy pillanatig mi is menni akartunk,de rájöttünk,hogy amíg itt biztos helyünk van,ott necces lenne. így maradtunk. leraktuk a hátizsákunkat a szállás elé a sorba,és elmentünk vásárolni. vettem kenyeret,sajtot,csokit és vaníliás tejet. a szállás előtti parkban ettünk,majd nyitásra visszamentünk.
a zsákjainkat az első két helyen találtuk - az a spanyol csoport tette oda őket a sajátjaik elé,akikkel sarriában találkoztunk tegnap (ők nagyon hamar odaértek akkor,pedig triacastelából jöttek). ez nagyon kedves volt tőlük,így mi mehettünk be elsőnek. ma ömlesztett bejutás volt - a credencialokat később pecsételték le. itt szállt meg zoli és kati is,luciával és két másik magyarral. kati mondta,hogy találkoztak armannal pár napja. hozzátette,hogy szerinte olyan egyformák vagyunk. arman és én. ennek őszintén örültem,mert én is így érzem.
ők elmentek a strandra,mi,andival inkább a várost néztük meg - tartalékolunk az óceánra.:D
6 óra után nem sokkal elindultunk. ferreirosban megláttuk skippy-éket egy bár előtt ülve. kiderült,hogy ott aludtak,a bárban... meg kellett várniuk,míg mindenki távozik - ez fél 12-kor volt...
ettünk egy kis sütit,majd mentünk tovább.
kb. egyszerre értünk portomarínba skippy-vel és braddel. ők úgy döntöttek,hogy továbbmennek. egy pillanatig mi is menni akartunk,de rájöttünk,hogy amíg itt biztos helyünk van,ott necces lenne. így maradtunk. leraktuk a hátizsákunkat a szállás elé a sorba,és elmentünk vásárolni. vettem kenyeret,sajtot,csokit és vaníliás tejet. a szállás előtti parkban ettünk,majd nyitásra visszamentünk.
a zsákjainkat az első két helyen találtuk - az a spanyol csoport tette oda őket a sajátjaik elé,akikkel sarriában találkoztunk tegnap (ők nagyon hamar odaértek akkor,pedig triacastelából jöttek). ez nagyon kedves volt tőlük,így mi mehettünk be elsőnek. ma ömlesztett bejutás volt - a credencialokat később pecsételték le. itt szállt meg zoli és kati is,luciával és két másik magyarral. kati mondta,hogy találkoztak armannal pár napja. hozzátette,hogy szerinte olyan egyformák vagyunk. arman és én. ennek őszintén örültem,mert én is így érzem.
ők elmentek a strandra,mi,andival inkább a várost néztük meg - tartalékolunk az óceánra.:D
2007. augusztus 10., péntek
samos - barbadelo (19 km)
6-kor kapcsolták fel a lámpát,kb. 7-kor indultunk el. andrea mondta,hogy sarriában találkoznak michelével,aztán továbbmennek valahová.
egész délelőtt felhőben mentünk,ma nagyon fájt a talpam. de tudtam,hogy ez lesz. ezért akartunk ma csak sarriáig menni.
a városban vettem egy péksütit és egy zacskó cukros sütit. felmentünk a szálláshoz - már voltak ott emberek. pár perc múlva megjelent a hospitalera,és kirakott az ajtóra egy papírt,miszerint azok a zarándokok mehetnek be először,akik triacastelából jöttek.
ezért úgy döntöttünk andival,hogy továbbmegyünk barbadelóba (4 km),ahol ugyan csak 18 ágy van,de bíztunk benne,hogy a többség sarriában akar megszállni. ez be is jött,mert csak egy ember várt a barbadelói szállás előtt. a nyitásig pihentünk/napoztunk egyet,majd elfoglaltuk az ágyainkat.
nagyon tetszik a környék. egy templom van tőlünk 100 méterre,valamint egy mobil bár.
aludtunk egy kicsit,majd kimentünk enni. megengedtünk magunknak egy jégkrémet is.
nem szeretem ezt a rohanást. azért vagyok itt,hogy lazítsak,nem,hogy versenyezzek. de kénytelen vagyok,egyébként aludhatok a 7-8 eurós magánszállásokon (galíciában az állami szállások ingyenesek).
skippy továbbment ferreirosba,mert most ruth-tal és alfonsóval megy.
egész délelőtt felhőben mentünk,ma nagyon fájt a talpam. de tudtam,hogy ez lesz. ezért akartunk ma csak sarriáig menni.
a városban vettem egy péksütit és egy zacskó cukros sütit. felmentünk a szálláshoz - már voltak ott emberek. pár perc múlva megjelent a hospitalera,és kirakott az ajtóra egy papírt,miszerint azok a zarándokok mehetnek be először,akik triacastelából jöttek.
ezért úgy döntöttünk andival,hogy továbbmegyünk barbadelóba (4 km),ahol ugyan csak 18 ágy van,de bíztunk benne,hogy a többség sarriában akar megszállni. ez be is jött,mert csak egy ember várt a barbadelói szállás előtt. a nyitásig pihentünk/napoztunk egyet,majd elfoglaltuk az ágyainkat.
nagyon tetszik a környék. egy templom van tőlünk 100 méterre,valamint egy mobil bár.
aludtunk egy kicsit,majd kimentünk enni. megengedtünk magunknak egy jégkrémet is.
nem szeretem ezt a rohanást. azért vagyok itt,hogy lazítsak,nem,hogy versenyezzek. de kénytelen vagyok,egyébként aludhatok a 7-8 eurós magánszállásokon (galíciában az állami szállások ingyenesek).
skippy továbbment ferreirosba,mert most ruth-tal és alfonsóval megy.
2007. augusztus 9., csütörtök
la faba - samos (40 km)
6:10-kor csörgött a telefonom. nem nagyon akartam felkelni,de muszáj volt... felkeltettem andit,majd szokás szerint nagyon hamar elkészültem. ha van takaró,nem veszem elő a hálózsákom,mert akkor reggel az egész táskát be kéne pakolni,így meg csak pár apró dolgot. tehát kb. 6:50-kor indultunk. azért ilyen későn,mert nem akartunk sötétben hegyet mászni.
nagy nehezen felértünk a cebreiróra,de utána még emelkedett az út,és később jött az alto de poio,amire egy iszonyatosan meredek út vezetett fel. nem álltunk meg,mert tudtuk,hogy elég sokan triacastelába mennek,és az állami szálláson nincs sok hely. azt meg senki sem fogja kérdezni,hogy honnan jöttünk - mindenki más a cebreiróról...
tehát az történt út közben,hogy egy turistákat szállító buszt láttunk magunk előtt,és épp indultak az emberek - ugyanazon az úton,mint mi. ez eléggé megijesztett,mert rengetegen voltak. de később kiderült,hogy a busz felveszi őket triacastelában. itt beálltunk a sorba,és pont az orrunk előtt telt meg a szállás.
hát,mondhatjuk,hogy örültem neki,mert samost nem akartam kihagyni. mondtam andinak,hogy ott elképzelhetetlen,hogy ne legyen helyünk - ott rendes emberek vannak.
már a halálomon voltam,csak nem akartunk odaérni samosba. j-re gondoltam,ahogy azt mondja,hogy meg tudom csinálni,és már nem sok van hátra. nagyon szép vidéken mentünk,és samos is gyönyörű város.
a monostor földszintjén van a szállás,kiderült,hogy már nincs hely. de... az első emeleten aludhatunk. 5-kor felvittük a táskáinkat,fürödtünk,majd 10-re visszamentünk (addig el kellett hagyni a szintet).
elmentünk vásárolni (kenyér,sajt,szilva,csokiital,csoki),majd lemásztunk a patak mellé a kövekre,és beleraktuk a lábunkat a vízbe. jót tett a 40 km után.
később meghallgattuk a misét a monostorban,majd kiültünk a kertjébe,várva,hogy elteljen az idő. 10-re odamentünk a szállás bejárata elé; már jó sok ember várakozott ott. többek közt andrea és catherine. jó volt újra látni őket. mondták,hogy skippy triacastelában keresett minket és ott maradt.
nagy nehezen felértünk a cebreiróra,de utána még emelkedett az út,és később jött az alto de poio,amire egy iszonyatosan meredek út vezetett fel. nem álltunk meg,mert tudtuk,hogy elég sokan triacastelába mennek,és az állami szálláson nincs sok hely. azt meg senki sem fogja kérdezni,hogy honnan jöttünk - mindenki más a cebreiróról...
tehát az történt út közben,hogy egy turistákat szállító buszt láttunk magunk előtt,és épp indultak az emberek - ugyanazon az úton,mint mi. ez eléggé megijesztett,mert rengetegen voltak. de később kiderült,hogy a busz felveszi őket triacastelában. itt beálltunk a sorba,és pont az orrunk előtt telt meg a szállás.
hát,mondhatjuk,hogy örültem neki,mert samost nem akartam kihagyni. mondtam andinak,hogy ott elképzelhetetlen,hogy ne legyen helyünk - ott rendes emberek vannak.
már a halálomon voltam,csak nem akartunk odaérni samosba. j-re gondoltam,ahogy azt mondja,hogy meg tudom csinálni,és már nem sok van hátra. nagyon szép vidéken mentünk,és samos is gyönyörű város.
a monostor földszintjén van a szállás,kiderült,hogy már nincs hely. de... az első emeleten aludhatunk. 5-kor felvittük a táskáinkat,fürödtünk,majd 10-re visszamentünk (addig el kellett hagyni a szintet).
elmentünk vásárolni (kenyér,sajt,szilva,csokiital,csoki),majd lemásztunk a patak mellé a kövekre,és beleraktuk a lábunkat a vízbe. jót tett a 40 km után.
később meghallgattuk a misét a monostorban,majd kiültünk a kertjébe,várva,hogy elteljen az idő. 10-re odamentünk a szállás bejárata elé; már jó sok ember várakozott ott. többek közt andrea és catherine. jó volt újra látni őket. mondták,hogy skippy triacastelában keresett minket és ott maradt.
2007. augusztus 8., szerda
villafranca del bierzo - la faba (26 km)
skippy-től kaptunk egy tollat,ezzel írok most.:) azért ilyen szépen,mert most nem kell rohannom,mint tegnap,amikor 5 percre kértem kölcsön egy lány tollát...
tehát szokás szerint fél 6-kor keltünk,6-kor indultunk. iszonyatosan hideg volt,de nem csak induláskor... mikor már világosban megálltunk egy pihenőhelyen,és andi elment vécére egy bokorba,én elkezdtem enni,de pár perc múlva már lefagyott a kezem... már vagy fél 10 lehetett,mire eljutottunk vega de valcarcéba. az előtte fél km-rel levő településen skippy kiszólt egy bárból,hogy hello.:) mi meglepődtünk,hogy ott van,hisz úgy gondoltuk,hogy villafrancáig nem jutott el tegnap,erre kiderült,hogy perejében aludtak simone-ékkal,ami villafranca után 6 km-rel van...
megittunk andival 1-1 teát,majd kevéssel skippy után elindultunk.
ja,tegnap találkoztunk erikával és orsival,és ma is,ott,ahol a teát ittuk.
később megálltunk ruitelánban bocadillo de tortillát enni,mert "csak" 2,20 euró volt (eddig sehol nem láttam 3 euró alatt),majd elkezdődött az emelkedő las herrerías után.
andival eldöntöttük,hogy vega de valcarcéban meg fogunk szállni legközelebb,mert annyira gyönyörű volt! főleg a folyó a mélyben,és hogy minden zöld.
végül,nagy szenvedések után eljutottunk la fabába. skippy-vel egyszerre értünk ide. úgy gondoltuk (és azt mondták nekünk,akik már voltak itt:)),hogy la faba gyönyörű,eldugott hely,nem sokan szállnak meg itt,mindenki felmegy a cebreiróra. így is történt,mi délre ideértünk,majd két órát napoztunk,vártuk,hogy kinyisson a szállás. csak ketten jöttek előttünk,gyorsak voltunk - több,mint 4 km/h sebességgel jöttünk,és kétszer megálltunk,az utolsó pár km pedig nagyon meredek emelkedő volt.
gyönyörű helyen vagyunk,szép,zöld hegyek vesznek körül,itt van a szállás mellett kb. 10 méterre egy templom. és jó skippy-t újra látni.
elmentünk a boltba,de nem volt túl sok zöldség. ezért skippy körbejárta a falut,és mindenkitől megkérdezte,hogy kaphatna-e valami zöldséget a kertből,és sikerrel járt!
megcsináltuk a vacsit -> spagetti + saláta. én mosogattam el,és cruz,aki velünk evett. mondott sok érdekes és vicces dolgot a caminóról.
egy pasi gitározott és portugálul énekelt. utána odamentem hozzá,és megkérdeztem,hogy milyen nemzetiségű. brazil! sajnos angolul egyáltalán nem tudott,spanyolul is alig,így nem tudtunk túl sokat beszélgetni.
tehát szokás szerint fél 6-kor keltünk,6-kor indultunk. iszonyatosan hideg volt,de nem csak induláskor... mikor már világosban megálltunk egy pihenőhelyen,és andi elment vécére egy bokorba,én elkezdtem enni,de pár perc múlva már lefagyott a kezem... már vagy fél 10 lehetett,mire eljutottunk vega de valcarcéba. az előtte fél km-rel levő településen skippy kiszólt egy bárból,hogy hello.:) mi meglepődtünk,hogy ott van,hisz úgy gondoltuk,hogy villafrancáig nem jutott el tegnap,erre kiderült,hogy perejében aludtak simone-ékkal,ami villafranca után 6 km-rel van...
megittunk andival 1-1 teát,majd kevéssel skippy után elindultunk.
ja,tegnap találkoztunk erikával és orsival,és ma is,ott,ahol a teát ittuk.
később megálltunk ruitelánban bocadillo de tortillát enni,mert "csak" 2,20 euró volt (eddig sehol nem láttam 3 euró alatt),majd elkezdődött az emelkedő las herrerías után.
andival eldöntöttük,hogy vega de valcarcéban meg fogunk szállni legközelebb,mert annyira gyönyörű volt! főleg a folyó a mélyben,és hogy minden zöld.
végül,nagy szenvedések után eljutottunk la fabába. skippy-vel egyszerre értünk ide. úgy gondoltuk (és azt mondták nekünk,akik már voltak itt:)),hogy la faba gyönyörű,eldugott hely,nem sokan szállnak meg itt,mindenki felmegy a cebreiróra. így is történt,mi délre ideértünk,majd két órát napoztunk,vártuk,hogy kinyisson a szállás. csak ketten jöttek előttünk,gyorsak voltunk - több,mint 4 km/h sebességgel jöttünk,és kétszer megálltunk,az utolsó pár km pedig nagyon meredek emelkedő volt.
gyönyörű helyen vagyunk,szép,zöld hegyek vesznek körül,itt van a szállás mellett kb. 10 méterre egy templom. és jó skippy-t újra látni.
elmentünk a boltba,de nem volt túl sok zöldség. ezért skippy körbejárta a falut,és mindenkitől megkérdezte,hogy kaphatna-e valami zöldséget a kertből,és sikerrel járt!
megcsináltuk a vacsit -> spagetti + saláta. én mosogattam el,és cruz,aki velünk evett. mondott sok érdekes és vicces dolgot a caminóról.
egy pasi gitározott és portugálul énekelt. utána odamentem hozzá,és megkérdeztem,hogy milyen nemzetiségű. brazil! sajnos angolul egyáltalán nem tudott,spanyolul is alig,így nem tudtunk túl sokat beszélgetni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)