la faba - samos (40 km)

6:10-kor csörgött a telefonom. nem nagyon akartam felkelni,de muszáj volt... felkeltettem andit,majd szokás szerint nagyon hamar elkészültem. ha van takaró,nem veszem elő a hálózsákom,mert akkor reggel az egész táskát be kéne pakolni,így meg csak pár apró dolgot. tehát kb. 6:50-kor indultunk. azért ilyen későn,mert nem akartunk sötétben hegyet mászni.
nagy nehezen felértünk a cebreiróra,de utána még emelkedett az út,és később jött az alto de poio,amire egy iszonyatosan meredek út vezetett fel. nem álltunk meg,mert tudtuk,hogy elég sokan triacastelába mennek,és az állami szálláson nincs sok hely. azt meg senki sem fogja kérdezni,hogy honnan jöttünk - mindenki más a cebreiróról...

tehát az történt út közben,hogy egy turistákat szállító buszt láttunk magunk előtt,és épp indultak az emberek - ugyanazon az úton,mint mi. ez eléggé megijesztett,mert rengetegen voltak. de később kiderült,hogy a busz felveszi őket triacastelában. itt beálltunk a sorba,és pont az orrunk előtt telt meg a szállás.
hát,mondhatjuk,hogy örültem neki,mert samost nem akartam kihagyni. mondtam andinak,hogy ott elképzelhetetlen,hogy ne legyen helyünk - ott rendes emberek vannak.
már a halálomon voltam,csak nem akartunk odaérni samosba. j-re gondoltam,ahogy azt mondja,hogy meg tudom csinálni,és már nem sok van hátra. nagyon szép vidéken mentünk,és samos is gyönyörű város.

a monostor földszintjén van a szállás,kiderült,hogy már nincs hely. de... az első emeleten aludhatunk. 5-kor felvittük a táskáinkat,fürödtünk,majd 10-re visszamentünk (addig el kellett hagyni a szintet).
elmentünk vásárolni (kenyér,sajt,szilva,csokiital,csoki),majd lemásztunk a patak mellé a kövekre,és beleraktuk a lábunkat a vízbe. jót tett a 40 km után.
később meghallgattuk a misét a monostorban,majd kiültünk a kertjébe,várva,hogy elteljen az idő. 10-re odamentünk a szállás bejárata elé; már jó sok ember várakozott ott. többek közt andrea és catherine. jó volt újra látni őket. mondták,hogy skippy triacastelában keresett minket és ott maradt.