grandas de salime - padrón

ehh,most belevágok a közepébe,mert josé jól felb*szta az agyam... kiderült,hogy az egyik spanyol srác ma taxival ment,és elvitte josé és will csomagját is. grrrrrrr. istenem,most meg idejöttek ők ketten a szobámba (4-ágyas szobák vannak),és én szokás szerint első felindulásból megmondtam nekik,hogy csalódtam bennük,és hogy nem is igazi zarándokok.
aztán josé elmosolyodott,és elmesélte a sztorit. hogy a sérült srác eredetileg busszal akart menni,de nem volt (öcsém,ezek nem tudom,mivel közlekednek,de még én sem láttam egy buszt,vagy buszmegállót sem). tehát hívott egy taxit. kiderült,hogy elég sokba kerül,és nincs annyi pénze,ezért a tökéletes josé kitalálta,hogy tegyék be a kocsiba a hátizsákjukat páran,és fizessenek 3-3 eurót,így mérséklik a másik srác kiadásait. hihetetlen,ez az ember mindent úgy alakít,hogy ne lehessen haragudni rá,azt hiszem,tipikus brazil.

amúgy ma az elején egyedül mentem,majd utolértem az olaszokat,akik épp gombát szedtek. integettem eliónak,mire felkiáltott,hogy "fioreeeeeeeeeee!!" (merthogy így hívtak),megöleltük egymást,és adott egy akkora puszit,hogy megsüketültem egy időre. aztán később a nevén neveztem,ennek is annyira megörült,hogy puszi puszi:D ezután együtt mentünk végig.
már csak 1,5 km volt hátra,mikor megérkeztünk egy viszonylag nagy városba. vettünk kaját,mert a következő településen,ahol a szállás van nincs se bolt,se semmi...

ezután az olaszok annyit szarakodtak,mentek össze-vissza,hogy meguntam,és bementem az első nyitott ajtón,és megkérdeztem,hogy jó irányba megyek-e. kb. 3 mp volt,mentem is tovább,mikor meghallottam a nevem... visszafordultam,és megláttam josét annak a boltnak a kapujában,ahova az imént benéztem. nem röhögtünk,á nem:D itt mesélte el,hogy nincs csomagja...

aztán még integettem willnek,mert ő is ott volt a boltban,és elindultunk az olaszokkal,és együtt érkeztünk meg.

közben will itt van a szobámban,beszélgettünk a zenéről (gitározik egy együttesben),művészetekről,rajzolt a naplómba,hozott nekem cseresznyét. itt is hagyta,de nem eszem meg az egészet.:) amúgy meglepődtem,bocsánatot kért,hogy úgy alakult a tegnapi vacsi,hogy ő az amcsival,a két brazil meg egymással beszélgetett. kiderült,hogy ez az amcsi elég fura fazon,pl. helyesli a rabszolgaságot... 

josé meg will most mondták,hogy vettek egy csomó dolgot,és mi lenne,ha közösen megfőznénk. will nem szereti a tonhalat,úgyhogy kolbászt eszünk.

update: kettős főzés volt végül; a brazil lány csinált valami rakott,húsos,tésztás cuccot,mi meg joséval és willel paradicsomos,kolbászos,paprikás tésztát. ja,az olaszok is megcsinálták a gombákat. szal nagy közös evés volt,természetesen borral és sörökkel. vicces volt,valahogy szóba kerültek a himnuszok,és a brazilok elkezdték énekelni az övéket. én meg dúdoltam velük. a francia meg az olasz himnusz szövegének 80%-át ismerem,úgyhogy elioval elénekeltük az olaszt. vicces volt,hogy én mondtam rosemary-nak,hogy hogy van a francia:D az angolt meg az amcsit is elénekeltük. feltűnt nekik,hogy mindegyiket hogy vágom,és az amcsi srác jól be akart húzni a csőbe. mondta,hogy énekeljem el a spanyolt. hehe,mondom,annak nincs szövege;)

végül majdnem éjfélig dumáltunk joséval,willel és rosemary-val. joséval sikerült összevesznem,mikor megmondtam neki,hogy elég durván úgy beszél magáról,meg brazíliáról,mintha valami tökéletes lenne. amikor meg én mondok valamit magyarországról,akkor meg beszólogat,hogy ő nem hiszi el,hogy 40 fok lehet ott,és hogy az biztos másmilyen 40 fok,mint brazíliában... de tényleg,akármit mondok...

na mindegy,de elég parázs vita kerekedett ebből. a többiek csak néztek:) meg én is,mert nem az én stílusom ilyen hévvel veszekedni. amikor mentünk aludni,bocsánatot kértem,de csak megrántotta a vállát,mintha azt mondaná,hogy "á,semmi nem volt". úgy tűnt,mintha szomorú lenne. furcsa egy ember.