conchitával együtt indultunk,de hamar kiderült,hogy ő szeretne rohanni,30 km-t menni. tehát nagyrészt egyedül mentem,nagyon élveztem a szép tájakat,a napsütést. aztán egy padnál találkoztam conchitával és joséval. a franciákat már hamarabb lehagytuk; a lánynak nem elég,hogy nem jó az egyik lába,most már egy hatalmas vízhólyag is van rajta.
tehát egy kicsit együtt haladtunk conchitával és joséval; ez azt jelenti,hogy előbbi rohant előttünk 500 m-rel,mi meg kedélyesen dumálgattunk,nem siettünk sehová. aztán egy olyan településre értünk,ahol volt bolt. le is pakoltunk egy padra,conchita bement. vett pár sört,a kezünkbe nyomott 1-1 dobozt,aztán szépen elsietett. joséval csak lestünk,hogy ez mi volt. elég érdekes módja volt az elbúcsúzásnak,meg a kommunikációnak,de hát ő tudja.
aztán kb. 4 (!) órát dumáltunk itt joséval. vallásról,sportról,országainkról. közben ő evett egy vendéglőben,és eldöntöttük végleg,hogy már csak 3 km-t megyünk,nem akarunk még 18-at. szóval még az is simán belefért,hogy megvárjuk a franciákat,és együtt érkezzünk a szállásra.
de. én előrementem,mert nagyon lassan haladtak,a nagyokos josé meg eltévedt rosemary-val,és kb. fél óra múlva találtak végre ide. a lány anyukája már rendesen aggódott.
nagyon szimpatikus hely ez,süt a nap,hatan vagyunk. az olaszok is itt vannak,két középkorú férfi. nagyon vicces volt,amikor paolo magyarázta nekem,hogy holnap merre szeretnének menni,olyan spanyol-olasz-francia-angol keveréknyelven. nem zavar,mert magam is angol-spanyol-portugál keveréknyelven beszélgetek joséval,sztem nagyon vicces:)
és végre el tudtam érni anyut! biztos már nagyon aggódott (minden nap egy csörgést= életjelet kell adnom magamról),de eddig valamiért nem volt jó a hálózat.
update: este sikerült elérnem,hogy ne kettesével egyenek,hanem közösen. szerintem szuperül sikerült! nem szeretem,mikor ilyenkor elvonulnak az emberek a saját kajájukkal,sokkal hangulatosabb együtt enni,amikor mindenki középre rakja a cuccait,és abból eszik,amiből szeretne. közben borozunk,beszélgetünk... ugyanis josé vett bort,azt megittunk,aztán megint ketten dumáltunk éjfélig. nem tudom,hogy a többiek hogy tudnak lefeküdni 10-kor,amikor még világos van...
és végre el tudtam érni anyut! biztos már nagyon aggódott (minden nap egy csörgést= életjelet kell adnom magamról),de eddig valamiért nem volt jó a hálózat.
update: este sikerült elérnem,hogy ne kettesével egyenek,hanem közösen. szerintem szuperül sikerült! nem szeretem,mikor ilyenkor elvonulnak az emberek a saját kajájukkal,sokkal hangulatosabb együtt enni,amikor mindenki középre rakja a cuccait,és abból eszik,amiből szeretne. közben borozunk,beszélgetünk... ugyanis josé vett bort,azt megittunk,aztán megint ketten dumáltunk éjfélig. nem tudom,hogy a többiek hogy tudnak lefeküdni 10-kor,amikor még világos van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése