mikor megérkeztem,a szállásadó felvette az adataimat. közben néztem a neveket,hogy kik érkeztek előttem,és voltak vagy nyolcan. mivan??? egyedül miquel volt előttem,az olasz apa-fiát útközben megelőztem. a többiek csak mögöttem lehettek...
erre mit látok? josé luiz blablabla,william blablabla. anyátokat. és ezt most még szépen mondtam.
mikor felmentem a szobába,ők nem voltak ott,csak a spanyol srác,carlos. nyilván rákérdeztem,hogy mégis hol előztek meg,és elmondta,hogy a fele társaság taxival ment,a fele stoppolt. valahogy sejtettem. most kicsit elegem van. miért van az,hogy az olaszok és én képesek vagyunk gyalogolni??
most idejött josé,gondolom mert látványosan szartam a fejére,pedig alig van itt valaki más (kajálnak). szépen elmesélte a dolgokat,pedig nem kérdezte senki.
update: elmentem megnézni a katedrálist,persze össze-vissza sétálgattam,úgyhogy csoda,hogy visszataláltam a szállásra. utána elmentünk kajálni négyen; josé,will,rosemary és én. pont volt a vendéglőben egy tévé,úgyhogy megtudtam,hogy button nyerte a török nagydíjat,federer meg a roland garrost. hát összejött neki. igaz,nem a legnagyobbal játszott,de mit tehet,ha az nem jutott be a döntőbe..
amúgy nagyon szomorú voltam végig,mert will közölte,hogy itt marad lugóban még egy napig.
közben szép lassan telt az idő,josé még rendelt rose-nak egy szelet santiago-tortát. ehh,nem volt képes megérteni,hogy én nem eszem ilyet santiago előtt,és kész.
a szállás 10-kor bezárt,mi kb. negyed 11-kor indultunk vissza... william magabiztos volt,mert a földszinten is vannak ablakok,aztán majd valaki csak kinyitja őket nekünk. rosemary otthagyott valamit a vendéglőben,úgyhogy will és én értünk a szálláshoz elsőnek. levette a cipőjét és elkezdte dobálni az emeleti ablakokat,hogy valaki meghallja és lejöjjön. azonban a cipő fennragadt a párkányon,úgyhogy levette a másikat is,és mezítláb próbálkozott az esőben. közben természetesen halálra röhögtem magam.
aztán végre észrevett minket thomas,az amcsi srác,és kinyitotta nekünk az ablakot. ezaz! nem kell a katedrálisban aludnunk! szuper!:)
utána még dumáltunk kicsit,willel találtunk egy tök jó kis szobát,ahol előadtam neki a 10-napos tervemet. bejött neki,úgyhogy remélem velünk jön (neki is 17-én megy a gépe). utána még karatéztunk kicsit a konyhában:D
elmondta,hogy ő ma gyalogolni szeretett volna,de hárman voltak,és josé,meg pepe taxival akartak menni. ő meg nem akarta,hogy sokat kelljen fizetniük. azt is mondta,hogy ő szívesebben menne egyedül. na mondom,william,ne szórakozz,úgy mész,ahogy akarsz... ha egyedül szeretnél menni,akkor megmondod,és onnantól egyedül mész...
elszomorít,hogy joséék simán leszarták,hogy will ilyen baromságokon töri a fejét. hogy emiatt talán nem is találkozunk vele többet. egy szót sem szóltak,hogy ne tegye,pedig még az is simán érv,hogy inkább santiagóban töltsön el egy napot,ez a lugo nem akkora szám. na mindegy.
ja,reggel roppant szellemesen mindenki úgy köszönt el,hogy "hasta lugo" a "hasta luego" helyett. tehát később találkozunk helyett lugóban találkozunk;)
közben szép lassan telt az idő,josé még rendelt rose-nak egy szelet santiago-tortát. ehh,nem volt képes megérteni,hogy én nem eszem ilyet santiago előtt,és kész.
a szállás 10-kor bezárt,mi kb. negyed 11-kor indultunk vissza... william magabiztos volt,mert a földszinten is vannak ablakok,aztán majd valaki csak kinyitja őket nekünk. rosemary otthagyott valamit a vendéglőben,úgyhogy will és én értünk a szálláshoz elsőnek. levette a cipőjét és elkezdte dobálni az emeleti ablakokat,hogy valaki meghallja és lejöjjön. azonban a cipő fennragadt a párkányon,úgyhogy levette a másikat is,és mezítláb próbálkozott az esőben. közben természetesen halálra röhögtem magam.
aztán végre észrevett minket thomas,az amcsi srác,és kinyitotta nekünk az ablakot. ezaz! nem kell a katedrálisban aludnunk! szuper!:)
utána még dumáltunk kicsit,willel találtunk egy tök jó kis szobát,ahol előadtam neki a 10-napos tervemet. bejött neki,úgyhogy remélem velünk jön (neki is 17-én megy a gépe). utána még karatéztunk kicsit a konyhában:D
elmondta,hogy ő ma gyalogolni szeretett volna,de hárman voltak,és josé,meg pepe taxival akartak menni. ő meg nem akarta,hogy sokat kelljen fizetniük. azt is mondta,hogy ő szívesebben menne egyedül. na mondom,william,ne szórakozz,úgy mész,ahogy akarsz... ha egyedül szeretnél menni,akkor megmondod,és onnantól egyedül mész...
elszomorít,hogy joséék simán leszarták,hogy will ilyen baromságokon töri a fejét. hogy emiatt talán nem is találkozunk vele többet. egy szót sem szóltak,hogy ne tegye,pedig még az is simán érv,hogy inkább santiagóban töltsön el egy napot,ez a lugo nem akkora szám. na mindegy.
ja,reggel roppant szellemesen mindenki úgy köszönt el,hogy "hasta lugo" a "hasta luego" helyett. tehát később találkozunk helyett lugóban találkozunk;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése