san martin del camino - astorga (25 km)

ez volt eddig a legkorábbi indulás: 6.25. ma nem beszélgettünk annyit andival,mint tegnap,sőt...
hospital de órbigóban értük utol skippy-t,aki hamarabb indult. simone is ott volt perceken belül,akárcsak a magyar biciklisek. ittam egy kakaót,andi meg egy teát,majd ettem mogyorókrémes kenyeret és egy barackot. egy híd van a városban,ami gyönyörű,és van egy legendája,amit majd otthon kiderítek.:)

astorgáig az út szörnyű volt; meleg volt,köves terep,kis emelkedők - nagyon fájt a talpam.
a kulacsaim eltűntek,úgyhogy csak a két nektarin jelentett nedvességforrást. andinak se volt túl sok folyadékja.
egy településre érve - azt hittük,hogy már astorga - két út közül választhattunk,és amin végül jöttünk,azon nem volt jelölés. épp arra jött egy bácsi,megkérdeztem. kiderült,hogy még nem astorgában vagyunk,a bácsi elkísért minket egy darabon. egész jól beszéltem vele spanyolul,még viccelődtem is.:)
aztán,nagy szenvedések közepette megérkeztünk végre astorgába. a második szálláson szálltunk meg,4 szintes,mi az elsőn vagyunk. minden szobának egy olyan település a névadója,amin már keresztüljöttünk - a mienk santo domingo de la calzada. négyágyasok a szobák,mi egy francia és egy kanadai lánnyal vagyunk együtt. holnap ők busszal mennek vagy 100 km-t,mert nincs elég idejük.
lehetett jelentkezni lábápolásra - 5.30-kor két fiatal,jóképű doki masszírozta a talpunkat.:)

utána elindultunk várost nézni - kiderült,hogy astorga a csokijáról híres,andi vett is egy mandulás fehércsokit. a katedrális gyönyörű volt.
utána vettem sajtot,kenyeret,olívabogyót,vizet,csokit. andi gyümölcslevet,teafiltert,ja,és mindketten barackot.
visszafelé találkoztunk simone-nal és skippy-vel egy bárban. skippy szintén ezen a szálláson van,simone meg a katedrális mellett.

andival visszamentünk a szállásra,leültünk a fűbe a szállás melletti parkban és ettünk,dumáltunk,majd megnéztük a naplementét.